Tragor Ignác (szerk.): Vác az előadó művészetekben - Váci könyvek 10. (Vác, 1934)
I. rész: Színészet
60 VÁCI SZÜLETÉSŰ SZÍNÉSZEK népszínműve és Budán Nesze semmi fogd meg jói című bohózata került színre. Költeményei és cikkei a Váci Közlönyben, a Váci Hírlapban, az Erdélyi Híradóban, a Nagyváradi Naplóban, a Temesvári Hírlapban, a Pécsi Figyelőben stb. vidéki lapban jelentek meg. A háború kitörésének évében egy hazafias-tárgyú filmregényt írt Népfölkelő címmel, melynek főszerepét is maga játszotta és amelyet sikeresen játszottak Magyarországon kívül Németországban és Ausztriában is. A háború elején rövid ideig Pécsett mint igazgató-helyettes működött. A fővárosba visszakerülve nem kötött szerződést egyik színházzal sem, hanem önálló művészestéket rendezget. 1921 októberében kibérelte a Kisfaludy-színházat. 1931-ben ünnepelte meg szülővárosában 50 éves művész jubileumát. Évtizedek óta Magyarország egyik legtehetségesebb és legszebb hangú baritonistája. Juhász Ferenc tenorista született Vácon 1865. július 16-án a Burgundia-utca 25. számú házban, mely édes apjának, Jakabovics Ferenc, a város tiszteletben álló timármesterének tulajdona volt. Elemi iskolái és a váci nagygimnáziumot 1876-tól 1882-ig elvégezve 1882. szeptember 1-én Budapestre ment és Rákosi Béla dr. váci fegyintézeti orvos ajánlatára a Rákosi Jenő igazgatása alatt állott Népszínházhoz szerződött. Három évvel később, — 1885-ben, — am. kir. Operához ment át és azóta ennek kötelékében működik mint lírai tenorista. 1887-től 1915-ig — 28 éven át — a Mátyástemplom magánénekese is volt. Elméleti és gyakorlati zenei tanulmányait Pauli Richard kiváló tenoristától az Operaház költségén végezte a 80-as évek derekán. * Mittermann (Imrey) Ferenc színigazgató született Vácon 1865. július 25-én. Elemi iskolát Vácon végezte, azután Budapestre ment és ott a gyár-utcai állami főreáliskola hat osztályának elvégzése után két évig az Újépületben volt hadapród növendék. Szabad-
