Tragor Ignác (szerk.): Vác az előadó művészetekben - Váci könyvek 10. (Vác, 1934)
I. rész: Színészet
16 SZÍNJÁTSZÁS Január 31-ik napján: A’ Bakonyi haramiák (kis színlapon). Ebben az időben a Kassai dal- és színész-társaság volt a legjobb és legnagyobb az egész országban. Tagjai mind elsőrangúak voltak és ők lettek a budai, majd a Nemzet Színház művészei. Minthogy Vácról jutottak Budára, ennek történetét el kell mondanunk. Télen jól ment a soruk. Abaúj vármegye március 4-én tartott közgyűlésében olyan hathatósan pártfogolta, hogy a Honművész 1833. évi 7. számában azt írhatta: létezése hét esztendőre báforságosífva vagyon. Ez a bátorságosítás azonban nem tartott sokáig. A tavasz első fuvalmára megüresedtek a székek, a pártolás kimerült és a közönség egy része nyaralni ment. A társulat tagjai is vándorbotof vettek a kezükbe és két részre szakadva indultak nyári barangolásaiknak. Az énekesek Kolozsvárra törekedtek eljutni, a drámai tagok pedig Megyeri Károly igazgatása alatt Rozsnyóra mentek és ott május 18-tól néhány darabban fölléptek. Minthogy azonban rosszul ment a dolguk, fogták a tarisznyájukat és lerándultak Vácra. Itt június 5-én kezdték meg előadásaikat. A szereplő tagok a magyar színművészet legjelesebbjei voltak: Megyeri Károly, Baríha János, Pály Elek, Telepi György, továbbá Demjén Mihály, Déri, Király, Várasi, Harangi, Czakó, Balogh, Somogyi, Ajtai, Erdős, Váradi, a nők közül: Baríha Jánosné sz. Meszlényi Anna, Demjén Mihályné sz. Fanka Mária, Kántor Gerzsonné sz. Engelharí Anna, Telepi Györgyné sz. Bohus Joséfa, Szentpéferi Zsigmondné sz. Borsos Klára, Balogné, Somogyiné és Telepi Máli. Játékrendjük ez volt: Június 5-én: Bocskai István, vagy Az egyenes lelkű hazafi. 8- án: Kotzebue: A’ veszedelmes szomszédság és ugyancsak Kotzebue: A’ íűzpróba. 9- én: Valburg éjszakája, vagy A’ Szent Gellért hegyi bűbájos tulipán.
