Tragor Ignác (szerk.): Váci érdekességek - Váci könyvek 9. (Vác, 1923)
II. Könyv: Lexikon
80 CÉHEK. a két terület hívei egyforma búzgósággal ülik meg. A felsőváros búcsúnapja augusztus 16-án Szt. Rókus napján van, az alsóvárosi Mária névnapkor. Míg az első, mint a város fogadalmi ünnepe, csupán helyi jellegű s mint ilyen csak a közvetlen környékre szorítkozik, addig a Márianévnapi több vármegye területére terjed. Ez népünk Mária-tiszteletének folyománya és a hétkápolnai kegyképpel kapcsolatos. (L. ott.) Száz számra jönnek be Vácra már napokkal előbb a jó falusiak, Kik jámbor énekszóval, Sok lobogó zászlóval, Megiidvözlik a ’szűzanyát, ’S kit karján ringat, kis fiát. (Garay János.) Váci céhek. Városunk iparosainak, céheinek mindenkor jó hírnevük volt. Vác ipari életének rendszeres céhes világa a XVI. század elején kezdődik. A magyar vargacéh pecsétje 1503-ból ered, ezt a német vargáké követi ugyancsak e század közepén. Mikor a törökök elfoglalták a várost, lassanként megszűntek a céhek. Csak egy céh keletkezett 1607-ben, mikor Vác időközben a magyarok kezén volt. A váci céhek keletkezése legtöbbnyire a XVII. század végére esik. Ekkor lépnek a céhek egymás után előtérbe és csakhamar föl is virágzanak. Megélénkítik Vác életét, megteremtik az ipart, fellendítik 'a város kereskedelmét és általában nagy hatással vannak a város fejlődésére. (Vác Pest után a legnagyobb iparos város volt Pest vármegyében, még Kecskemétet is felülmúlta. Kecskemétnek 11, Vácnak pedig 17 céhe volt 1761-ben a helytartótanácsi összeírás szerint.) Kiváltságaikat a királytól, más városbeli céhektől és püspöktől, mint földesúrtól kérik és kapják. A magyar vargák céhe után jön a német vargáké a XVII. század közepéből. Ezek után jönnek a csizmadiák 1634, a kádárok 1696, fazekasok 1698, a magyar szabók 1699, szűcsök 1699, ruhafestők 1711, szíjgyártók, nyereggyártókés csiszárok 1714, gombkötők 1718, német szabók és bognárok 1725, takácsok 1730, kőmívesek és kőfaragók 1731, borbélyok 1739, szürszabók 1755, mészárosok 1763, ácsok 1767, asztalosok 1770, molnárok 1770, hentesek 1828. évekből keletkezett céhükkel. Ezeken kívül Vácon még más több céh is volt, melyeknek azonban megalakulási idejét nem tudjuk. Voltak még oly iparoságak is, melyek Buda és Pest céheiben szerepeltek vidékiek gyanánt. E céheknek vannak vidéki tagjai is, különösen az ácsoknak, henteseknek, kovácsoknak, kőmíveseknek, mészárosoknak, molnároknak, szabóknak, szűcsöknek és vargáknak. De
