Tragor Ignác (szerk.): Váci érdekességek - Váci könyvek 9. (Vác, 1923)
II. Könyv: Lexikon
CIGÁNYOK. 81 nemcsak a környék, hanem a távolabb fekvő helyeknek némely iparosságai is Vácra szorítkoztak. Legkiterjedtebb volt a kőmíves-, kovács- és molnárcéh, melyeknek távoli helyekről is voltak tagjai, mintegy 111 helyről. Távolabbi helyek: Abony, Alpár, Bag, Cegléd, Csömör, Esztergom, Gödöllő, Gyöngyös, Gyula, Hatvan, Hévíz, Hévízgyörk, Ipolyság, Jászberény, Kecskemét, Losonc, Ludány, Márianosztra, Miava, Monor, Nagykőrös, Pécel, Pusztatörtei, Soroksár, Süttő, Szécsény, Szolnok, Túra, Üllő Viske. Az iparágak közül voltak olyanok, melyek részben a királyi haszonvételek közé tartoztak, mint a mészáros-, molnár- és serfőzőipar. A városnak voltak malmai, mészárszékei és serfőzői, melyeket vagy kiadtak, vagy pedig városi kezelésben tartottak. Ezek a haszonbérietek jelentékeny jövedelmet hajtottak a városnak. Az ipari céheken kívül gazdasági céh is működött városunkban. A szőlőműves-társulat neve lcapás-céh volt. Céhládáját és iratait közel negyedszáz társával múzeumunk őrzi. Ezt a kapáscéhet rendetlensége miatt a vármegye 1851-ben a cs. kir. főszolgabíróság 743/51. számú rendeletével foloszlatta. A művelődéstörténetünkben oly jelentékeny szerepet játszó céhekről I. bővebben Duray Kálmánnak A váci céhekről írt könyvét és a Váci iparosok rendszű alatt írtakat. Váci cigányok. Cigányzenészeink híressége túllépte városunk határait. 1554-ből való az első följegyzésünk, hogy Vácon cigányok jártak. Paksy János főkapitány írja egyik levelében, hogy amikor a budai basa Vácra indult hadával, a budai cigányokat is magával hozta. (Pharaones, quos chyganos apellant . . Cs. és kir. áll. levéltár, Hung.) Valószínű, hogy Vácot is lakták már ebben az időben cigányok. Legrégibb anyakönyvi följegyzéseinkben a XVII. század végén találunk már cigány keresztelteket és házasságkötéseket. (így pl. 1696. június 23-áról ezt a bejegyzést találjuk: Ego frater Anselmus baptisavi Nicolaum ex parentibus Syngaris). Ez időtájt bukkanik föl anyakönyveinkben a később nagy hírre vergődött Eadics név. 1775-ben II. József császár a cigányügy rendezése céljából országszerte összeíratta családok szerint a cigányokat. Pest-Pilis- Solt-Kiskún vármegye az évi szeptember 13-án tartott közgyűléséből terjesztette fel a királyi helytartó tanácshoz az összeírási jegyzéket. Dr. Herrmann Antal a Váczi Közlöny 1893. évi 22. számában A váci cigányok 1775-ben címen ismerteti a Vácon lakókról való kimutatást. A családfők nevét az eredeti jegyzék sorrendjében 6
