Tragor Ignác (szerk.): Váci érdekességek - Váci könyvek 9. (Vác, 1923)

II. Könyv: Lexikon

76

BOTRÁNY.

hogy a váci cigányoknak kötelességük volt a püspöki uraságnál a kétemeletű pincébe leereszteni a borhordókat, de ők azt akarták, hogy őket tétegetni is hívjál(II. 182. Ч-).

A csörögi Grassalkovics pincét Tragor Ernő jóval megnagyította, úgy, hogy most 10—12.000 hektoliter bor fér el benne. Svájci építőmesterekkel több úgynevezett házasító hordót fúratott. Cementből készítették ezeket és üveglapokkal födték be. Az egyiknek űrtartalma 1000 hektoliter, a másiké 800. Ezenkívül több 600, 400 és 250 hektoliteres fahordó áll ebben a nagy kettős pincében.

1825-ben csodájára jártak Majerffy csörögi szőlőbirtokos 500 akós (280 hektoliter ürtartalmú) hordójának, mely vörös márványból készült. Félabroncs alakú volt minden egyéb szorító nélkül enyvvel összeragasztva. (Hanusz István, A bor-ág és nedűje 197.) L. még Váci szőlő, szüret.

Váci botrány. E néven jelöljük nemzeti történetünknek az a sajnálatos jelenetét, mely itt Vácon 1199 március 10-én Imre király és Boleszló püspök között folyt le a székesegyházban. Ennek az eseménynek leírását és előzményeit az egykorú levelek és Pauler Gyula műve után a következőkben adjuk: III. Béla királyunknak tudvalévőén két fia volt: Imre, akit még életében megkoronáztatott és Endre, a kinek nagy vagyont hagyott, hogy az ő fogadását beváltva, a Szentföldre menjen. Endre elköltötte atyja hagyományát és részt kívánt az országból is. Fegyverét, melyet a leereszt ellenségei ellen leellett volna fordítania, testvére ellen fordította és győztes csatában kikényszerítette bátyjától, hogy a drávántúii részeket, Horvát- és Dalmátországot neki mint hercegséget átengedje. De a keresztes hadjáratra ezentúl sem gondolt, noha III. Ince pápa sürgette, sőt egyházi átokkal is fenyegette. Mert már a koronára vágyott, pénzt gyűjtött és fegyverkezett. Imre különösen három papot számított hívei közé, nevezetesen János veszprémi püspököt, aki már 25 éve ült e széken, Boleszló váci püspököt, aki a premontreiek leleszi kolostorát alapította és testvérét, Elvin váradi püspököt, ki épenséggel nem hasonlított az egyháziakban komoly és szigorú Boleszlóra. Ép ez időtájt botrányos pörbe keveredett a káptalanjával: ez hamis esküvel, szimóniával vádolta, ő pedig a kanonokokon erőszakoskodott, úgy hogy metropolitája, a szentéletű és tiszta lelkű Saul kalocsai érsek, a Győr nemzetség ivadéka és a maga egyházmegyéjének jótevője, átokkal sújtotta és mikor bűnét töredelmesen bevallotta, Rómába küldte, hogy a pápa szabja meg neki a poenitentiát. Ebben a helyzetben III. Ince pápa intette