Tragor Ignác (szerk.): Váci érdekességek - Váci könyvek 9. (Vác, 1923)
II. Könyv: Lexikon
BELGAKERT—BOR. 73 A Naszálon ezeket a bányákat találjuk: 1. a legrégibb, már 1684-ben megnyitott bánya, mely messzire, Budapestig el látszik és vöröslik. Ezt Vörösbányának, Nagy vagy egyszerűen csak Bányának hívják. 2. Pádimentombánya. Ebből a bányából fejtik azokat a kockaköveket, amelyekből készült gyalogjárók oly nagyon síklanak. 3. Csurgóbánya. 4. Malomkőbánya. 5. Zsidóbánya. 6. Vaskapubánya (homokkő- és mészkőbánya.) 7. Katalinai mészkőbánya. 8. Szendehelyi mészkőbánya. 9. Kosdi kőszénbánya. 10. Ezeken kívül több vasércet kutató tárna van még a Naszálon, de ezek nincsenek még elnevezve. L. bővebben a Váci kövek és Váci Naszál című cikkeket. Váci belgakert. A gödöllői út mentén a Hétkápolna közelében mintegy 30 holdnyi kiterjedésű területen álló 60 üvegház az 1906. évben alakult Magyar-Belga Kertgazdasági részvénytársaság tulajdona. A Belgatelepnek is nevezett területen a fenti cég alatt bejegyzett cég az esztendő minden szakában termel korai gyümölcsöt, epret, őszibarackot és szőlőt, továbbá főzelékfélét és virágokat, délszaki növényeket stb. Terményeit jórészt a budapesti piacon helyezi el. A háború előtt jelentékeny kivitele volt Belgrádba, Szófiába és Konstantinápolyba. Váci bor, hordó, pince. Vác lakosságának egyik legrégibb és legkedvesebb foglalkozása a szőlőművelés és a borkereskedés. Noha a város területéből alig 2000 hold van szőlővel beültetve, azért a lakosság legelterjedtebb foglalkozása ma is a szőlőmívelés. Ennek a látszólagos ellentmondásnak az a magyarázata, hogy a polgárok szőlőinek nagyrésze a szomszéd határban van. (Csörögben, Csekében, Kijóson, Pencen stb.) Papvölgyön már 1475 óta termesztenek szőlőt. Galeotti Marcio mondja, hogy Vác jó bortermő hegyvidékét Minerva és a múzsák (a tudomány és a művészet istenei) lakják, és látogatják. Lankás hegyeit az Igazságos Mátyás király uralkodása alatt élő Báthori Miklós püspök ültette be szőlővel. A hagyomány szerint papjai társaságában gyakran kijárt és megtekintette a szőlőt, melyet ezért nevezték el Papvölgynek. A nagynevű püspök valószínűleg ebből a sajáttermésű boraiból küldözgetett barátainak, így Zsigmond lengyel hercegnek (följegyezve a herceg számadási naplójának 89. lapján. Varsói levéltár.) Kissejce dombját 1764-ben ültették be szőlővel. (Földrajzi Közlemények XIV. 573.) A váci bor hírneve már nagyon korán az ország határán túl is elterjedt, Spieshaymer János, a kit Cuspinianus írói nevén ismer a világ, 1491-ben 1. Miksa császár követe gyanánt jelent meg II.
