Tragor Ignác (szerk.): Váci érdekességek - Váci könyvek 9. (Vác, 1923)
II. Könyv: Lexikon
ÁTKELŐ. 67 László, Tóvölgyi Titusz stb. Államfogházunkról cikkeket írtak: Rákosi Viktor, Tóth Béla, Bede Jób stb. Váci átkelő. Az általános részben rámutattunk arra, hogy az átkelőknek milyen nagy jelentősége volt a városok alakulására. A váci átkelő vagy rév már a XIII. században igen forgalmas lehetett, mert a nép a tatárok elől azért menekült seregesen Váchoz és Pesthez, hogy az itt fennállott révek hajóin a Duna jobb partjára jusson. (Salamon Ferenc, Buda-Pest tört. II. 102.) A török uralom idején még nagyobb forgalma és jelentősége volt a váci átkelőnek. A török kincstári defterek följegyzéseiből tudjuk, hogy mily magas jövedelmet hozott a váci rév és vám. így 1546-ban 1780 akcsét. Az összes bérletek 21,498 akcsét jövedelmeztek; 1554/6- ban 1.550,000 akcsét, 1560/2-ben pedig 22 hónap alatt összesen 2.283,562 akcsét. (Velics-Kammerer, Magyarországi defterek I. 54.) Takáts Sándor valószínűleg más forrásból 730,000 akcsére teszi a váci átkelő jövedelmét. (Rajzok I. 361., 60 akcse 1 magyar forint, aminek 12,166 forint, vagyis több mint 24,300 korona felel meg, 50,000 frt a mostani pénzérték szerint félmilió forintnál is többre rúg, tehát a váci átkelő jövedelme 250,000. korona volt. I. 360.) Ugyancsak Takáts ír egy érdekes cikket a dunai hajózásról, melyben kidomborítva látjuk a váci rév jelentőségét a XVI. és XVII. században. Itt közöljük kivonatosan: I. Ferdinánd némely tanácsosa még azt is meg akarta tiltani, hogy a hódoltságiak és egyéb magyar kereskedők Becsbe mehessenek áruvásárlásra. E helyett azt a rendet óhajtották behozni, hogy a bécsi kereskedők menjenek Győrbe s a hódoltságiak Győrnél tovább ne bocsáttassanak. Ha ez a terv létrejön, Magyarország kereskedelme s a magyar kamara jövedelme szépen fölgyarapodott volna. Azonban a bécsi kereskedőknek is volt magukhoz való eszük s hamar megsejtették minő veszedelmet rejtene magában ez az újítás városukra és kereskedelmükre nézve. 1543. év december havában tehát a polgármester s a városi tanács, a legelőkelőbb kereskedőkkel tanácsra gyűltek össze, hogy a Buda elfoglalásával beállt új viszonyokkal szemben Becs érdekeit megbeszéljék. A tanácskozáson hangsúlyozták ugyan, hogy a magyar kereskedők s főleg a hódoltságiak felbocsátása nagy veszedelemmel jár, másrészt azonban azt is kimondották, hogy a magyar kereskedők kitiltása egyértelmű volna Becs végromlásával. Oda lesz a kamarának s a városnak nagy jövedelme, elpusztulnak a nagy tárházak, kiköltöznek a nagy kereskedők s minden hanyatlásnak indul. Kérve kérik tehát ő felségét, hadd jöjjenek Bécsbe ezentúl is a magyar5*
