Tragor Ignác (szerk.): Váci érdekességek - Váci könyvek 9. (Vác, 1923)
II. Könyv: Lexikon
214 VÍZ — ZSIDÓK. szertartásaik végzésére és kiterjedt rizsföldeik öntözésére vízmüvet építsenek. A föld alatt két-három méter mélységben húzódik az a két méter átmérőjű és sajátos alakú téglákkal boltozott csatorna, mely hét kilométernyi távolságból hozta nagy bőséggel a dukai forrásvizet a városba. A város vízellátására vonatkozó tervek között fölmerült az artézi kút fúrása is, szakemberek azonban ezt nagyon költségesnek találják és ideiglenes megoldásul kútfúrásokat ajánlanak. Váci zsidók. Már a XVII. század derekán volt Vácon zsidó hitközség. Szimha ben Gerson ha-Kóhen, nándorfehérvári rabbi nagyatyjának, Szimha bár Chájimnak, 1657-ben kelt kéziratából kiírta azoknak a magyar városoknak és helységeknek a nevét, amelyekben zsidó hitközségek voltak. Ezek között szerepel Vác is Waczn megjelöléssel, a német Waitzen névnek romlott zsidó-német kiejtése szerint. (Tört. Tár 1880. 552.) 1456—1480 körül Vác közelében, valószínűleg Leányfalun, meggyilkoltak egy Ajzek (Izsák) nevű zsidót. A tettesek Mihály és László nevű szénégető és Mátyás nevű váci lakos voltak. (Tört. Tár 1880. 109.) Vác neve a héber eredetű tanuvallomási jegyzőkönyvben Wásznnak van írva a német Waitzennek romlott zsidó-német kiejtése szerint. Mint a püspök joghatósága alatt álló városban zsidónak nem volt szabad Vácon megtelepedni. A XVIII. században a mai Görög-utcát ugyan Zsidó-utcának, Judengassen-nak hívták több mint száz éven át (1690-től 1793-ig), ez azonban nem azt jelenti, hogy abban az utcában zsidók laktak, hanem csupán csak azt, hogy kizárólag ebben az utcában volt szabad tartózkodniok és árúcikkeiket elárusítás végett kirakni. Noha nem volt szabad zsidót keresztény házban éjjeli szállásra befogadni, azért állandóan lappangtak zsidók a városban. Már 1727-ben több zsidó tartózkodott Vácon, akik a környékbeliekkel együtt titokban istentisztetetet is tartottak. Mikor a szentszéknek tudomására jutott, hogy a zsidók Matlekovics uradalmi tiszttartó tudtával a városon kívül akkor épült püspöki kocsmában zsinagógát tartottál'e, vizsgálatot indítottak, melynek eredményeként Althann püspök a tiszttartót elcsapta, a zsidókat pedig a város területéről kitiltotta. Moyses Jakab és a többi uradalmi pálinkafőző zsidó, valamint Natl Márton váci kereskedő védelme az volt, hogy nem állítottak zsinagógát, hanem a másunnét vásárokra menő zsidókkal, akik itt állomást tartottak, megünnepelték a szombatot. 1811-ben Zenner Mátyás és Player Farkas gyöngyösi kereskedők haszonbérbe kapták három évre a váci hét
