Tragor Ignác (szerk.): Váci érdekességek - Váci könyvek 9. (Vác, 1923)
II. Könyv: Lexikon
ZSIDÓK — ZSINATOK. 215 mészárszéket. Csupán Mitterhoffer Ádám tanácstag nem írta alá a velük kötött szerződést azért, hogy a zsidók ne telepedhessenek le Vácra. (A sors iróniája, hogy épen az ő háza szolgált később évtizedeken át a zsidó istentisztelet céljaira.) A váci zsidók Kosdon laktak. A városba csak reggel nyolckor volt szabad bejönniük, mikor a vásár d. u. 2 órakor véget ért, azonnal el kellett hagyniok a várost. Csak gróf Nádasdy Ferenc püspök engedte meg nekik, hogy megtelepedhessenek a városban. A zsidóhitközség Vácon 1840-ben alakult meg, de csak 25 évig volt egységes. 1866-ban ketté szakadt, amikor is az orthodoxia kivált belőle és a visszamaradt fölvette a status-quo jelzőt. Ezt a nevet azért vette föl, mert a zsidó emancipáció keresztülvitelére báró Eötvös József kultuszminiszter által egybehívott kongresszus határozatának nem akarta magát alávetni és egyik szektához sem csatlakozva és állami támogatást visszautasítva, meg akarta őrizni függetlenségét. A kiválás személyi okokból történt. A nagybefoiyásu Herrmann-család alakította meg, jórészt rokonsága köréből. A váci orth. hitközség gyarapodása azóta — a természetes szaporodástól eltekintve — kizárólag bevándorlás utján történik. Iskolájának hazafias szelleméről 1. Vác magyarosító ereje c. cikkünket. Az 1848/49. évi szabadságharc idején a magyar ügy szolgálatában álltak. Leveleik tele voltak ártatlannak látszó üzleti hírekkel, amikből egymás közt megállapított szótár szerint az ellenfél hadmozdulatait értikmegés tudatják anemzeti hadvezérekkel.(Schlesinger, Aus Ungarn 246.) A status-quo felekezet zsinagógája 1864-ben, az orthodoxoké 1884-ben épült. Az első zsidó vallású egyén, aki Vácon született, Rosenfeld Lajosné szül. Ungar Emma, az 1799-ben Vácra került Ungar Márton leánya volt. (Budapesti Hírlap 1910. dec. 10.) A hitközség szülöttei közül többen kiválnak a tudomány, művészet és irodalom művelői között. így Ruttkai-Rothauser, Schächter Miksa, Boros Samu, Komlóssi Emma és az áldott emlékű Steiner Márton orvosnak mindhárom fia: Jenő, Lajos és Sajó Aladár. Révész Béla társadalmi tevékenysége által tűnt ki. A zsidó szellem ápolására két — az ország határaid túl is — elterjedt lap, a Tél Talpiosz és a Nité Bochurim jelenik meg Vácon már két évtized óta. Váci zsinatok A katolikus egyház már jókor gondoskodott arról, hogy a papok, főleg a falusiak, el ne parlagiasodjanak és a fegyelmet fenntartsák. E végből a pükpöknek már az Árpád- és vegyesházi királyok alatt kötelessége volt minden évben, az egyházmegye védőszentjének ünnepén egyházmegyei zsinatot tartani. Erre a papok összejöttek, a püspök meg egyházi beszédet tartott
