Tragor Ignác (szerk.): Váci érdekességek - Váci könyvek 9. (Vác, 1923)
II. Könyv: Lexikon
VASÚT. 203 hirdetve volt, de most egyszer teljesedésbe ment. — Alig szemléltük meg a csinos és legnagyobb kényelmességhez alkalmazott, nagyszerű, 58 személyt befogadó vaggonokat, é,s a legfényesebb dísszel bútorozott udvari kocsit, alig zárták meg kezeiket az ország minden részéből összesereglett vendégek, megérkezett a fenséges nádor is főhercegi családjával, mire a meghívottak helyet foglaltak hét oly nagyszerű waggonban, melyekbe könnyen mintegy 350 személy férhetett; azután a virágokkal koszorúzott és zászlókkal diszesített két gőzmozdony „Buda“ és „Pest“ egyet nyerítenek vagyis sivitának és az udvari kocsi hét waggonnal megindult a sokaság bámulatára, mely alig kiabálhatott egykét „éljent“ örömében, annyira meg volt a látvány sajátszerü rendkivülisége által lepetve. Alig tűnt el szemünk elöl az utolsó pesti néző már is a palotaiak és fótiak állanak előttünk, kikhez tán távolabb helyiségekbőli lakosok is elrémült városban, hol a házfödeleket leöntözték vagy lebontották, a pesti vendégek hamar elszéledtek. egyenkint visszatérvén a pályaudvarhoz, honnan a szerencsétlen történet által lehangoltatott kedéllyet visszamentünk nagyobb gzorsasággal Pestre, hol temérdek nép várá visszaérkeztünket, mely távollétünkben a pályaudvar és a kocsik megtekintésére bebocsáttatott, most pedig alkonyatkor a városba visszavándorolt. — A pálya az ausztriai pályákhoz képest rendkívüli munkákat nem mutathat, mert nagy töltések épen nincsenek ezen vonalon, a bevágások pedig jóllehet ezek már kissé nevezetesebbek mint a feltöltések, csak könnyen munkálható földből ásattak, kanyarulatot is csak egyet és pedig igen mérsékeltet vettünk észre, tehát az utazás kellemeire és biztosságára nézve alig lehet kényelmesb vasutat kívánni; a külső csínnak is oly mértékben [van megfelelve mindenben, hogy e tekintetben valának vegyítve, mert hintókat és kocsikat lehetett látni a pálya egész hosszában (mely épen nem kietlen vidéken vonul el, minthogy egyfelől a budai hegyek másfelől egy kellemes rónaság változékonysága által díszük) és 25 percnyi utazás után a dunakeszii állomáson megállunk, hol fával a tenderek és vízzel a katlanok láttatnak el, mire ismét elindulunk és Göd mellett elröpülvén, 24 perc után a mozsarak ropogása között Vácon leszálltunk. Itt azonban az ünnepélyesség komoly fordulatot vesz, mert a városban félreverik a harangot és az épen nádor ő fensége elibe készült káptalan, elöljáróság és lakosság visszatekintvén házaikra, azokból rémülve egy komor füstből álló nagy oszlopot lát a felhőkbe nyúlni, mire nádor ő fensége csakhamar a vészhelyre irá— nyozá lépteit, honnan már a siránkozó hordozóskodók megmentendő holmijokkal futkostak. Természetes, hogy az elrémült városban, hol a házfödeleket leöntötték vagy lebontották, a pesti vendégek hamar elszéledtek, egyenkint visszatérvén a pályaudvarhoz, honnan a szerencsétlen történet által lehangoltatott kedéllyel visszamentünk nagyobb gyorsasággal Pestre, hol temérdek nép várá visszaérkeztünket. Ámbár e vasúiban még csak a kapunyitást üdvözöljük, melyen át a nyűgöt civilisatója felé indulandunk, ezen inauguratioi ünnepélyességet, mindenesetre mégis oly ünnepnek véljük tekinthetni, melynek emlékét e lapokban letenni annyival inkább szükséges, mennyivel inkább még kétes vala kevéssel ezelőtt egész Európa előtt, vajon van-e ebbéli merényied kíséretünkben egy jövendőbeli fejleménynek csírája. 4. A Pesti Hírlapnak egy másik közleménye, mely a vasút megnyitásának kihirdetését tartalmazza, így szól: F. hó július 15-én a magyar középponti vasút Pest és Vác közötti
