Tragor Ignác (szerk.): Váci érdekességek - Váci könyvek 9. (Vác, 1923)
II. Könyv: Lexikon
204 VASÚT. vonala meg fog nyittatni és következő napon azaz július hó 16-án a közönséges közlekedésnek adatik által, mely napon a mindennapi személymenetek elkezdődnek és pedig: Pestről, Palotán és Dunakeszin keresztül Vácra 8 órakor reggel, 3 órakor délután (l/*4 órakor d. u. ünnep- és vasárnapokon) 3 J órakor estve. Vácról Dunakeszin és Palotán keresztül Pestre, 6 órakor reggel, •*/,12 órakor délben, */s6 órakor délután (8 óra estve ünnep- és vasárnapokon). Azon naptól kezdve minden állomásokon, valamint a szállítási hivatalnál, Pesten, feldunasoron 4-ik szám alatti Vurni-féle házban utipodgyászok is és gyorsan küldendő cikkek, szállítás végett felvétetnek. Nem különben ott a menetet megelőző napon, jegyeket a szalon és I-ső osztályú kocsikra oly módon válthatni, miszerint azok az állomási pénztárnál lebélyegzés végett előmutattassanak. Pesten, 1846-iki július 16-án. A magyar középponti vasúttársaság igazgatóságától. (1846 július 7. 704. szám). Végül a Pesti Hírlap 1846. évi július hó 9-iki számában ezt olvassuk a váci vasút megnyitására vonatkozólag: Miután a nagyméltóságú m. k. helytartótanács által megrendelt törvényes vizsgálat a Pest és Vác közti vaspálya-vonalt minden részben bevégzettnek találta és a vonal és gépek biztos használatát hiAatalosan helybenhagyta, van szerencséje az alólírt igazgatóságnak ezennel a t. c. közönséggel tudatni, miszerint ezen vasútvonal folyó július hó 15-én a köz közlekedésnek át fog adatni. Ezúttal nem mulasztja el az igazgatóság azon t. c. részvényes urakat, kik a megnyitásban részt akarnak venni, azon megjegyzéssel alázattal meghívni : miszerint az ingyen indulási-jegyeket a társaság hivatalában Pesten átvehetik. A m. középponti vaspálya igazgatóság. A pest-váci vonal megnyitása napjától 1854-ig összesen 491 ‘4 kilométer vasútvonal épült ki, részben a magyar központi rasnttársulat, részben pedig a magyar állam költségén. Utóbbi ugyanis 1850-ben, midőn a pest-szolnoki és a marchegg-pozsonyi vonalak már forgalomban voltak, a magyar középponti vasúttársulat 1849. évi december hó 7-én tartott közgyűlésén hozott határozat, továbbá az 1850. évi március hó 7-én kelt szerződés alapján a társulat vasútvonalait beváltotta és délkeleti államvasút elnevezés alatt 1850-től egész 1854. évig tényleg az akkori cs. k. államkormány kezelte. 1854-ben osztrák és francia tőkepénzesek megbízásából Arnstein és Eskeles, valamint br. Sina György Bécsből, továbbá André Ernest Párisból lépéseket tettek a kormánynál, hogy oly társaság alapítására nyerjenek engedélyt, mely Magyarországnak már forgalomban volt és építés alatt állott vonalait birtokába vegye A lefolyt tárgyalások eredményre is vezettek és 1855 január 1-én Cs. Icir. szabadalmazott osztrák államvaspálya-társaság cég alatt megalakult a részvénytársaság, mely I860, évi december 1-én kelt engedélyokirattal a Marchegg—bécsi vonalat is megkapta. Ez az
