Tragor Ignác (szerk.): Váci érdekességek - Váci könyvek 9. (Vác, 1923)
II. Könyv: Lexikon
198 VASÚT. tanácshoz és jelentette, hogy sikerült neki a vasútépítésre nevezetes pénzerőket megnyerni, — a rövid néhány sorból álló kérvényben nem említett nevet, de köztudomású volt, hogy Rothschild és általában a Ferdinánd-pálya bankárcsoportja áll a háta mögött, — előmunkálatokra engedélyt kért Pestről az osztrák határig és Budáról Győrig építendő fővonalra, Esztergomba és Komáromba vezető szárnyvonalakkal együtt, mint amely vasútakra még eddig semmi vállalkozó sem jelentkezett. November 14-én nyerte meg a helytartótanácstól kért fölhatalmazást és ugyanebben az időben hívta föl e főhatóság a tervezett két vonal által érintett megyéket és szabad királyi városokat, hogy a törvény értelmében támogassák Ullmann mérnökeit a fölvételeknél. 1838. január 1-én folyamodott a helytartótanácshoz, hogy engedne át neki az előmunkálatokra királyi mérnököket. A meghallgatott királyi főépítészeti igazgatóság részéről jelenti Lechner József és Vásárhelyi Pál, hogy a pozsonynagyszombati vasút terveinek készítésére öt, a Duna térképezésére több mérnök van kirendelve, azonkívül sok a munka a Dunán, Tiszán és Kulpán, minélfogva a hivatal nem képes mérnököket rendelkezésére bocsátani. Vasúti vállalatához különben Ullmann vezérmérnökül megnyerte már 1837-ben az amerikai vasutak építésében résztvett Charles F. Zimpel főmérnököt, későbben Bök A. porosz királyi építészeti felügyelőt és Confalonieri Antal osztrák főhadnagyot. Április 3-án engedélyt nyert a helytartótanácstól, hogy az előmunkálatokat Pestről Debrecenig folytathassa; az érdekelt megyéket és szabad királyi városokat egyúttal fölhívták, hogy Ullmann embereit e munkálatoknál kellőképen támogassák; fölhatalmazták továbbá, hogy a szokásos programinot kibocsájthassa és utasították, hogy az engedély megadhatása és azoknak az esztendőknek meghatározása végett, mely esztendők alatt e vasútaktól díj lesz szedhető, terjessze föl a formaszerü terveket. A műszaki munkát erélyesen folytatták, egyúttal lépéseket tettek a vállalat financírozására. E műszaki fölvételek annyira haladtak, hogy Ullmann 1839. június havában a befejezett előmunkálatok eredményeként egy térképvázlatot mutatott be a helytartótanácsnak a tervezett hálózatról és részletes tervet a pest-váci szakaszról. Az előbbi egy 30 centiméter széles és 17 centiméter hosszú térképvázlat, melyen a szélső pontok egyrészt Gloggnitz és Nagy-Várad, másrészt Kassa és Arad. E vázlat fölirata így szól: „Áttekintete azon vasútak tervének, melyeket az 1832—1836. esztendei XXV- törvénycikkely értelmében Szitányi UllmannMóricz név alatti társaság
