Tragor Ignác (szerk.): Váci érdekességek - Váci könyvek 9. (Vác, 1923)
II. Könyv: Lexikon
ÜVEG — VASÚT. 197 az időben még ritka és drága volt az üveg és általánosságban nem használtak még üvegablakokat. A hóhér lakását Pozsonyban már 1434-ben üvegablakokkal szerelték föl, Vácon pedig már I. Mátyás királyunk idejében lehetett ablaküveget kapni, ellenben Esztergom főpapjának ablakán még évtizedek múlva is hártya vagy selyemszövet pótolta az üveget, az egri püspök lakásán pedig még 1520-ban is papiros és vászon ablakokkal találkozunk. (Báró iRadvánszky Béla, Magyar családélet és háztartás 1. 8.) Váci vasút. Váci vasútnak hívták az 1836. évi XXV. te. alapján épült Magyar Központi Vasúttársulat pest-váci vonalrészét, mely az első gőzvasút volt az országban és arra volt hivatva, hogy a Dunát Pesten át összekösse a Tiszával. A váci állomás épülete még ebből az időből való s minthogy — némi toldásfoldástól eltekintve — eredeti alakjában áll fenn még ma is, talán az egész világ legrégibb pályaudvara. A váci vasút építkezésének nehézségei és az ez alkalommal fölmerült botrányos visszaélések melyeket a bel- és külföldi sajtó egyaránt ostorozott, ismertté és híressé tette a negyvenes évek első vasútját, miért is érdemesnek tartjuk, hogy keletkezésének körülményeit, építésének mozzanatait és megnyitásának érdekes részleteit kimerítően ismertessük. Méltó, hogy megismerjük a váci vasútat, melyen először utaztatták a magyar szent koronát és amely megihlette halhatatlan Petőfinket, hogy lelkesülten felkiáltson: Száz vas-utat, ezeret! Csináljatok ezeret!. . . Miért nem csináltatok Eddig is márvas hiányzott ? Törjetek szét minden láncot, Majd lesz elég vasatok ! (Vas-uton.) A váci vasút, mely Pesttől Vácig terjedt Magyarország legrégibb gőzmozdonyú vasútja 4'40 mértföld (33’9 kilométer) hosszú vasútvonal volt. 1846. évi július hó 15-én nyitották meg és másnap, vagyis július 16-án adták át a közforgalomnak. A megnyitási ünnepről az egykorú újságok részletes tudósításokat hoznak. Mikor az ország közjavát és kereskedését gyarapító magános vállalatokról című 1836. évi XXV. törvénycikkely kihirdetést nyert, Szitányi Ullmann Móric, pozsonyi származású, gazdag pesti nagykereskedő, az első magyar bank, tudniillik a Pesti Commercialis Bank egyik alapítója és kezdetben elnöke, Pest városának százas polgára, eszes és szívós vállalkozó, azonnal fölkarolta a Duna-balparti vasút eszméjét. 1837. október 25-én Pestről folyamodott a helytartó
