Tragor Ignác (szerk.): Váci érdekességek - Váci könyvek 9. (Vác, 1923)

II. Könyv: Lexikon

170

NASZÁL.

„Ilcsík, jó barátom,

Ugorj fel a fára,

Hej, nézd meg, hoznak-e S mi jót a konyhára.“

„IlCicku, IlCicku,

VyskoC na jedlicku, Hej, pozri ze, pozri, Ci mi da6o vezú.“

(Matunák Mihály, Jánosik és társai. Ethnographia 1908. 308.)

Dr. Kadic Ottokár a Násznép-barlangjáról a Földtani Társulat Barlangkutató-szakosztályának 1912. évi egyik gyűlésén ezt jelentette : A Násznép-barlang Kösd nógrádmegyei község határában, a Naszálhegy keleti végének északi lejtőjén, a Csurgó-bánya nevű kőfejtő mellett 510 méter absolut magasságban nyílik. A barlang elég terjedelmes külső, elég nagy belső és kisebb hátulsó üregből áll. A külső és belső termet menedékesen fölfelé menő keskeny folyosó köti össze, a hátulsó üregbe pedig igen szűk rókalyukon át hasoncsúszva lehet bejutni. E barlang külső üregében az 1912. évben dr. Majer István végzett próbaásatást a Barlangkutató Bizottság megbízásából. E próbaásatás eredményéről egyelőre én számoltam be röviden az 1912. évi titkári jelentésemben. (Barlangkutatás 1. 73.) A barlangot az 1917. évben Majer úrral újból felkerestem s két nap alatt részletesen átkutattam és felmértem.

2. A Naszáli kőpince, vagy Pincevölgyi kőfülke. Erről ugyancsak dr. Kadic Ottokár ezt mondja: Dr. Majer István kíséretében kerestem fel 1918-ban, mely alkalommal az üreget átkutattuk és felmértük. A nevezett üreg mélyebb kőfülke a Naszálhegy, illetőleg Szarvashegy délnyugati lejtőjén, az ú. n. Pince-völgy fölötti sziklás hegyoldalban. Széles, alacsony nyílása 16 méter hosszú és átlag 5 méter széles üregbe visz. Ennek az üregnek legnagyobb magassága 6 méter. Az üreg alját kőtörmelékes anyag tölti fel, miért is érdemes volna itt próbaásást végezni. (Kadió Ottokár dr., Jelentés az 1917—19. években végzett barlangkutatásaimról. Barlangkutatás 1919. évf. 17. lap.) A Naszál többi ismert, de még föl nem tárt barlangjai továbbá: 3. a Vasas-lyuk, 4. a Róka-lyuk és végül 5. a Katalin és Vada közti Nagy Nyelőlyuk. A Naszál gyógyhatású növényeiből néhai Ursziny Arnold váci gyógyszerész Naszáli thea név alatt a múlt század végén messze földön keresett és kedveltté vált gyógyítóteát készített és hozott forgalomba. A Naszálnak a váci ember szemében meteorológiai jelentősége is van, mert azt tartja, hogy ködbe burkolt orma esőt jelent, vagy népies nyelven kifejezve: ha a Naszál pipál, eső lessz.

A Naszál gyakran szerepel az irodalomban is. Petőfi (Sovány őzs), Szentesy (Éj), Mikszáth, Rákosi Viktor, Porzsolt Kálmán stb. többször megemlékeznek róla. L. még Váci bányák és Váci flóra.