Tragor Ignác (szerk.): Váci érdekességek - Váci könyvek 9. (Vác, 1923)
II. Könyv: Lexikon
NAZIRSÁG — NYOMDA. 171 Váci nazirság. Hogy Vác a török uralom alatt is nevezetes hely volt, igazolja, hogy a sokféle hivatal között nazirság is működött itten. Amikor a török meghódított és birtokába vett egy vidéket, a falukat vagy kincstári kezelésbe vette, vagy főrangú tisztviselőinek adta illetményeik fejében. Azt a császári birtokot, amelyet így hűbérül adtak, khásznak hívták. Számvitelükre külön hivatalt állítottak; feje a főfelügyelő, defterdár volt. Ez a központi hivatal ellenőrizte a vidékek főszámvevőit és pénzügyi felügyelőit. Ilyen főszámvevő (nazir) Vácon is működött. A váci nazirság a budai defterdár alá tartozott és gyakran szerepelt a budai kincstárba szállított pénzeivel és számvetéseivel. Váci náhie. Vác jelentőségét bizonyítja az is, hogy a török hódoltság idejében bírói (náhie) kerület székhelye volt. A budai pasalik náhiéi voltak Vácon kívül Buda, Pest, Visegrád és Kecskemét. A náhie vagy kaza székhelyén egy-egy bíró (kádi) tartózkodott. Váci néptörzs. Mint furcsaságot említjük itt fel néhány régi történetírónak azt az állítását, hogy Vácot alapítása idején, — tehát mindenesetre 1074. vagyis I. Géza király előtt, — vácinál; nevezett felső pannóniai nép (vacianes), mint néptörzs lakta. Ezek az írók: Bonfini (Decades I. Libr. I. pag. 5. 8.), Bél (Notitia Hung. Novae III. 112.), Vitali J. В. (Vom Ursprung der Stadt Waitzen in Ungarn, Iris 1827. 40 és 41.) Váci növények. L. Váci flóra. Váci nők. Vác hírességeinek virágoskertjében legszebb rózsák a nők. Szépségük varázsa messze földön híressé teszi nevüket, pedig tudvalevő, hogy imádott hazánk valóságos termőföldje a szép lányoknak, asszonyoknak. Az Ország Tükre képes folyóirat 1865. évi 14. számában Szemlér rajzában látjuk A váci nők-et. A Vasárnapi Lapok 1897. évi 2. számában pedig elsőnek találjuk Zalánffy Giziké fényképét a Szépek Albumában. Váci nyelv. Vác három nyelvjárásterület összeszögelésénél fekszik és lakossága ezért egészen sajátos nyelven beszél. A közép- ' és alsóváros — jobbára iparos — lakóinak a nyelve megközelíti a köznyelvet, azonban Kisvác földmüvességének lakossága, különösen a katholikus krakóiak palóc alapszínezetü, de a szomszéd nyelvjárások behatása alatt erősen megváltozott nyelven beszél. Ezt a ma is élő váci nyelvet átmeneti, keveréknyelvnek mondja Nagy Sándor, aki erről egy öt íves tanulmányt írt A váci nyelvjárás címen. (Simonyi Zsigmond, Nyelvészeti füzetek 10.) Váci nyomda. A váci nyomda előkelő helyet foglal el hazánk
