Tragor Ignác (szerk.): Váci érdekességek - Váci könyvek 9. (Vác, 1923)
II. Könyv: Lexikon
NASZÁL. 169 Teljes kilátás azonban csak a hegy csúcsáról élvezhető. A tető is, maga a hegység is, sűrűn van benőve tölgy- és cserfákkal. A kilátást a lombos erdő igen akadályozza. Kiterjedt panoráma az előtte álló fák által korlátozottan két részletben élvezhető. Ha arról az oldalról tekintünk le, amelyen a meredek hegyre följutottunk, úgy látjuk a hatodfélszáz méter mélységben elterülő Vácot sok tornyával, mintha léghajóban ülve pillantanánk alá. A Duna széles völgye hosszasan terül el lábunk alatt. A visegrádi várromokat eltakarja az előtte álló magasabb hegy, melynek irányában látjuk az 590 m magas Urasztalát, mellette a 651 m m. Prédikálószék és 700 m m. Dobogókő égbenyuló ormai látszanak, leghátul pedig tompa kúpalakban a 752 m m. Pilishegy csúcsa tűnik elő. Odébb a Nyergeshegy alakja látható, onnan lefelé a Szentendre fölötti Nagykevély, a budai Jánoshegy, a Hármas-határhegy és a Margita. Mögötte a Nagy Magyar Alföldbe látunk be egész a Tiszáig. A hegy másik feléről nem kevésbbé terjedelmes és meglepő hegyi tájékban gyönyörködhetünk. Keleti irányban szelíd hegyeshalmos vidék veszi körül az alant elterülő falvakat. Előttünk áll a szandai vár és a kéklő Mátra. A karcsú Salgónak csupán csúcsa látható. Csővár romjai már jól kivehetők. A karancsi és verhovinai hegyektől balra a Selmecbánya fölött emelkedő Szittnya tűnik elő. Tiszta nyári reggeleken, különösen kedvező viszonyok közt erős látcsővel a karancsi hegyek irányában a Magas Tátra körvonalai is láthatók. Nyugat felől a kicsinek tetsző Nógrád vára ötlik szemünkbe a körülvevő diósjenei hegyek között. A börzsönyi hegyek szélső lábánál pedig az észak felé eső utolsó csúcson a drégelyi vár romjai tűnnek föl, jelezve a regényes Ipolyvölgyben rejtőző megye székhely, Ipolyság irányát. A Naszálon több barlang van: 1. A Naszál északkeleti részében van a Násznép lyuka népies nevet viselő barlang. Több regényes monda fűződik hozzá. Egyik az, hogy a törökök által Kosdról üldözött násznép ide menekült, a másik szerint e vidéken állítólag a XVIII. században élt Ilcsík és Jánosík nevű híres rablóvezérek e barlangba rejtették el kincsüket. A nép még ma is kutat utána. Egyik vácvidéki utonállásukról egy tót népdal is járja: A csörögi hegyen Fényesen tűz lobog, S körűié tíz csinos Szegénylegény mozog . Na cvenglovom vrSku Jazny ohnik hori, A okolo neho Desat’ chlapcov chodi ....
