Tragor Ignác (szerk.): Váci érdekességek - Váci könyvek 9. (Vác, 1923)
II. Könyv: Lexikon
GYŰLÉSEK. 121 tették Mátyás király híres fekete hadseregének magvát. Ezentúl ismét a török ellen harcolt és ebben a küzdelemben tűnt el. (Bonfini Dec. rer. Hung. III. 542 [1771. évi lipcsei kiadás], dr. Tóth Szabó Pál, Giskra, különös tekintettel Abaujmegyére 46—49., Fraknói Vilmos,Hunyadi Mátyás király 118—119.) b) 1461 nyarán II. Pius pápa Lando Jeromos krétai érseket küldte követül Német-, Cseh- és Magyarországba, hogy Frigyes német császárt, Podjebrád György cseh királyt és Mátyás királyunkat kibékítse egymással. A pápai legátus 1462. április vége felé Vácra jött, hogy a császárral való kibékülés ügyét nyélbe üsse. Mátyás király ekkor itt tanácskozott az ország főpapjaival és nagyjaival a Giskrával kötendő egyezség ügyében. A békeszerződés föltételei voltak, hogy Frigyes 80,000 forint váltságdíjért visszaadja Mátyásnak a szent koronát, átadja Sopron városát is, Mátyást pedig fiának fogadja és minden vállalatában, de különösen a törökök ellen, hathatósan támogatja; de viszont Mátyás megnyugszik abban, hogyha fiörökös nélkül halna el, a magyar trón a császárra szálljon. Frigyes megtartja élethossziglan a magyar király címét és Sopron kivételével többi magyarországi birtokait. A király tekintélye és Vitéz János nagyváradi püspök ékesszólása a pápai követ által támogatva az egybegyűlt főrendek hozzájárulását kieszközölte. (Fraknói Vilmos, Hunyadi Mátyás király élete 119.) 5. A városunk területén lejátszódott történeti események között alig van nevezetesebb, mint az 1485. évi váci országgyűlés. Eredményében messze kiható lett volna ez, hogyha az ország rendei a hozott határozatot megtartják. Mátyás király, kit a nép és történelem az igazságos jelzővel tisztelt meg, természetes fia, Korvin János számára biztosítani akarta a királyi trónt. E végből határozta el, hogy a nádori tisztséget nagyobb hatalommal szélesíti ki. Ez volt a célja az 1485. év tavaszán — úgylátszik Bécs megvétele után — tartott nevezetes váci országgyűlésnek. A nagy király ezen az országgyűlésen nem vett részt, hanem biztosokat küldött maga helyett. Ezek előadták az ő és az ország szükségeit, a török és római császárokkal fennforgó ügyek álláséit, végre azt, amit az ország java követel. Az ország rendei érett megfontolás után elfogadták a törökök részéről fenyegető veszedelem elhárítására, úgy szintén a végett, hogy a császár ellen viselt diadalmas hadjárat mielőbb befejeztetvén, a király mielőbb Magyarország ügyeire fordíthassa figyelmét. Az egy arany forint adót ez alkalommal is megszavazták. Történetíróink közül többen azt vitatják, hogy ennek
