Tragor Ignác (szerk.): Váci érdekességek - Váci könyvek 9. (Vác, 1923)
II. Könyv: Lexikon
DOMONKOSOK. 107 kezelése alatt soha sem halt meg ember. Ennek az volt a titka, hogyha életveszélyes betege volt Vácon, akkor Esztergomba utazott, ha ottan volt beteg a prímás vagy egy kanonok, Budapestre tette át lakóhelyét. Csodálatos mégis, hogy sírját az ország minden részéből összesereglett betegek hantjai veszik körül. Degré Alajos egyik regényében ezt mondja róla: Argenti megérdemli, hogy nevét az emberiség jótevői közt említsék, tán jobban, mint egynémely, kinek szobrot emeltek. (Itthon II. 78.) Dr. Argenti Döme házi orvosa volt Sczitovszky hercegprímásnak, Peitler váci püspöknek, a fóti Károlyi grófoknak és még több főpapnak és főúri családnak. Deák Ferencet is gyógyította. Gyógyította továbbá az irodalom következő művelőit: Vörösmartyt, Madáchot, Tompát, Bajzát, Degrét, Garay Jánost, Beniczkyné Bajza Lenkét és gróf Vay Sándort. Sőt egy ízben az olasz királyhoz is elhívták konzultálni. De erre nem került sor, mert mire elutazott volna Rómába, a király állapota jobbra fordult. Az irodalomban Degrén kívül Farkasfalvi Imre, Sajó Aladár, gróf Vay Sándor, Aconitum, Ompolyi Mátray Ernő, Beniczkyné Bajza Lenke, Váci Bence, Sréter István stb. foglalkoztak vele. Váci domonkosok. A felsővárosi plébánia templomát fehérek templomának hívják. De csak kevesen tudják már, hogy ez a templom és a mellette lévő, egészen a Kúria épületéig húzódó emeletes épület a domonkos szerzetesek temploma és kolostora volt. Mivel a domonkosok fehér ruhát viseltek, őket fehér barátoknak, templomukat pedig fehérek templomának hívta és hívja most is a nép. Minthogy a töröktől való felszabadulás után kevés pap volt még Vácon is, Dwornikovich püspök erre a célra a szerzeteseket akarta felhasználni és ezért telepítette be Vácra 1699-ben a domonkos szerzeteseket, akiket lelkipásztorkodási teendők végzésével bízott meg. Telket és pénzt adott kolostor építésére, mely már 1699-ben meg is kezdődött. Azonban az építkezés lassan haladt előre, aminek részben a II. Rákóczi Ferenc fölkelésével kapcsolatos szabadságharci események, részben Dwornikovich püspök halála volt az oka. A mostani templom helyén először egy kis templom épült, amelyet gróf Kollonics Zsigmond püspök 1713-ban szentelt föl. A kolostor építésének munkálatait részben 1726-ban fejezték be. 1728-ban készült el az épület kert felőli része, mely majdnem egészen emeletes volt. 1729-ben kezdték a templom tornyát, a sekrestyét és a kriptát építeni, azonban a szeminárium építése megakasztotta a munkát, mivel a munkásokat odarendelték. 1733-ban tudták csak
