Tragor Ignác (szerk.): Váci érdekességek - Váci könyvek 9. (Vác, 1923)
II. Könyv: Lexikon
✓ Í02 CSODÁK — CSÖRSZÁROK. 14. A tűt izzadó leány. A tudomány, az orvosi szakirodalom említ végül egy érdekes esetet, egy váci leányt, aki tűt izzadt. Hihetetlenül hangzik az ilyenféle kijelentés épen a tudományában jártas szakférfiú ajkáról. Az újabb nyomozás le is szállítja kellő értékére az orvosi tekintély palástja alatt lábrakapott mende-mondát, kihámozza belőle a valóságot, melyet ritkán előforduló eskóros (epileptikus) esetnek minősít. A 11 és fél éves Király Emilia esetét dr. Seiz fővárosi orvos ily című — épen száz lapot, Vili—(—92 oldalt tartalmazó — könyvében írja le: Geschichte einer seltsamen und unbegreiflichen Krankheit, an welcher ein Mädchen in Waizen, von Anfang September 1854 bis Ende December 1856, ununterbrochen gelitten. Zum Theil selbst beobachtet, theils nach den mündlichen Ueberlieferungen der Mutter ergänzt und beschrieben von Dr. Johann Christian Seiz, praktischer Ärztin Pest. Nebst einem Anhänge von „Krötengeburten“ die bei einem jungen Weibe in Unghvar im Sommer 1839 vorgekommen sind. Pest, 1858. Verlag von Gustav Heckenast. Ezt a kuriozitásszámba menő érdekes esetet le kellett közölnünk, noha nem fogadhatjuk el csodának még köznapi értelemben sem, mert a közmondás szerint: Minden csoda három napig tart. A mi esetünkben pedig nincs meg ennek a kritériuma, mert még 70 év után is emlegetik, könyvet is írtak róla és orvosi szakkörökben folyton beszéd tárgya. Ennél az utolsó esetnél a 82 éves Kassai Vidor bátyánk szellemes mondásának igazságát érezzük: Csodák ma is vannak, csak a csodálkozók hiányzanak. Ám az első hét váci csodánál megszűnik kétkedésünk, hogyha átérezni igyekszünk a szívnek azt az erejét, mely akkor égett a hívők szívében. Váci Csörszárok. Vác fölött a Naszálon át egy barbárkori kőgarád vonul, Vác alatt pedig párhuzamosan fut két árok, melyet a nép Csörszároknak mond. Ezek az árkok és kerítések, melyeknek délről eső földhányása több helyen még ma is látható, városunknak és vidékének legjelentékenyebb történelmi emlékei, kincsei. Már Székely István 1559-ben kiadott krónikájának 139. lapján mondja, hogy nevét nem onnan nyerte, mintha a nemzeti monda szerint Csersz király ezen hozott volna magának feleséget, hanem mert — még Etele uralkodása előtt — ő csináltatta az ország oltalmára. Aventinus leírása nyomán az árok alkotását is előadja. A nép ajkán élő mondában Csörsz mint nagyravágyó úr szerepel.
