Tragor Ignác (szerk.): Váci érdekességek - Váci könyvek 9. (Vác, 1923)

II. Könyv: Lexikon

CSUSZA — DALOK, ÉNEKEK.

103

Föltette magában, hogy mindvégig vízen, hajón hozza a menyasszonyát. E végből óriási árkot ásatott. A munka csak nehezen haladt előre, pedig rengeteg embert kén}szerített dolgozni. Jászfényszarunál aztán utolérte az Isten büntetése. Hirtelen nagy égiháború támadt, az istennyila lecsapott a nagyravágyó emberre és agyoncsapta ; a sürü eső, felhőszakadás pedig maga alá temette a munkásokat. Tudvalevő, hogy a Csersz vagy Csörsz szó ördögöt jelent és a csvertovszki-járek szláv szavakból származó Ördög-árok megjelölés azt a föltevést kelti, hogy a védőmű keletkezése régibb időre megy vissza, mint amilyen régi e vidéken a szláv elem megtelepedése. A szláv törzsek u. i. ezeket a gátárkokat már itt találták és készítésüket az ördögnek tulajdonították. Dr. Bartalos Gyula egri c. kanonok hosszabb tanulmányt írt a váci Csörszárokról. A nyomásra kész kézirat tíz év óta vár kiadásra, melyet az hátráltat, hogy ezt a nagyértékü munkát rajzokkal, képekkel és térképekkel szeretnénk kiadni a Váci könyvek sorozatában. (Tragor, Vác és vidékének archaeologiája 22—24.)

Váci csusza. Idehaza molnárcsuszának hívják, mert a dunai molnárok tudják legjobban készíteni. Minden közebéd befejező fogása. Tulajdonkép magyaros túróscsusza tepertűvel.

Váci dalok, énekek. Városunkban, ahol oly régi időkbe nyúlik vissza a szőlőművelés, mindig megitták a bort. A bor pedig mámort, jó kedvet okoz és dalt fakaszt az ajkakon. Talán ez az oka, hogy a legrégibb énekes gyűjtemény Vácon jelent meg. Ennek a váci Énekes Gyűjteménynek jelentős szerepe van az irodalomtörténetben is, a folklórban is. Folklorisztikus szempontból dr. Sebestyén Gyula ismertette A váci Énekes Gyűjtemény című felolvasásában és az Ethnographia IX. új f. 2. füzetében hasonló cím alatt megjelent tanulmányában. A váci Énekes Gyűjtemény legrégibb magyar dalgyűjteményeink közül való. Első kiadása 1799- ben jelent meg, de ennek a kiadásnak sajnos, eddig egy példányát sem sikerült még föltalálni. A harmadik kiadás szintén Vácon 1823-ban jelent meg. A Vátzon Aprilis НопарЪ. 1803 Esztend. kelt Elő-szó, mely Igaz szívű Hazafiak aláírásával van jelezve, dr. Sebestyén Gyula állítása szerint az első népköltési felhívás. Sebestyén azt hiszi, hogy ez volt koronája a váci összes nyomdatermékeknek, mert ezek több váci nyomtatványban is bennfoglaltatnak. Az én kutatásaim azonban épen az ellenkező eredményre vezettek, arra t. i., hogy а XVIII. századbeli váci kalendáriumokban közölt dalokat és énekeket gyűjtötték össze egy kötetbe. Dr. Sebestyén