Kisparti János: A váci Theresianum története - Váci könyvek 8. (Vác, 1914)
A Collegium belső élete. Leges Migazzianae
BELSŐ TÖRTÉNETE 31 rolják magukat; V» 11-től V» 12-ig az előadáson feladott gyakorlatot készitik el. V» 12-től 12-ig mosakodnak, fésülködnek, rendbeszedik magukat, 12 órakor ebéd. 3/4 óráig ebédelnek, azután felkelnek s a közös asztalnál maradnak az igazgatóval és tanárokkal, meg van engedve 3/42-ig az illedelmes, szerény társalgás. 3/42-kor csöngetésre mindenki a szobájába megy s elkészül az előadásra. Délután 2—4-ig előadás. 4—5-ig szabad idő. 5-kor összejönnek a parvisták a tanítónál, a többiek a tanároknál és egymást kérdezve ismétlik az iskolában tárgyalt anyagot. */*6 órakor rózsafüzérimádkozásra csöngetnek, annak végeztével Nép. szent János tiszteletére egy Miatyánkot, Üdvözlégyet mondanak egy imádsággal (Deus, qui invictu), */*7 órakor vacsora, utána Va9-ig szabad idő, ekkor elmondják az esti imádságot, 9 órakor lefekvés. Vasár- és ünnepnapokon 6 órakor van felkelés, 8 órától 9 óráig az igazgató a katekizmust tanítja. 9 órakor szent mise. Vall—V* 12-ig tanítás a számtanból. Egyebekben, mint máskor. Ebéd után 3/42-ig szabad idő vagy zene; 3/42—3/43-ig földrajz; 3 órakor litánia, utána séta V»5'-ig. Vj5—5-ig szépírás, 5—l/*6-ig kérdezgetés a földrajzból, V»6 órakor rózsafüzér, egyebekben, mint a többi napon. Gyónás és áldozás előtti napon délután nincsen előadás, ehelyett az időt ájtatossági gyakorlatokra fordítják. Gyónás napján 6 órakor felkelés. 8-kor gyónás, 9-kor szent mise alatt nyilvános áldozás, ezután szentségimádás. 10 órakor lelki olvasmány otthon. Gyónni a meghatározott napokon kívül is meg volt engedve, de áldozni csak a megállapított napokon lehetett. Szünetnapokon uj volt az, hogy ‘/*8—‘/a 10-ig séta volt; hallgattak ilyenkor is szent misét. Vall—3/412-ig történettanítás volt. Ebéd után kimehettek 3/45-ig; 5 óra után a történelmi leckét ismételték. 4. A szabályzat megérteti velünk legelőször az alapitónak, Migazzinak a szándékát. A nemes gondolkodású főpapot elsősorban az vezette, hogy a kiváltságos rend elszegényedett tagjai gyermekeinek megadja azt, amit a szülői ház nem tud megadni. Külön intézetben a nemes emberek gyermekeinek megfelelő nevelésben részesíti őket, erősiti bennük a kiváltságos rendhez való tartozás érzését, ellátja mindazokkal az ismeretekkel, amelyekre majdan mint nemes embereknek a közpályán szükségük lesz. Ennek a nevelésnek kellett eredményezni, hogy a collegiumból kikerülő ifjúban éljen a rendiség eszménye és hagyományokhoz való ragaszkodás, kialakuljon olyan lelki alkat, amely tudatában van egyfelől különleges helyzetének, de
