Kisparti János: A váci Theresianum története - Váci könyvek 8. (Vác, 1914)
A Collegium belső élete. Leges Migazzianae
32 A COLLEGIUM PAUPERUM NOB. tudatában van e helyzetből folyó kötelességeinek is. E nevelés alapja a szigorúan értelmezett katholikus vallás. Láttuk a tanulmányi rendből és a napirendből, hogy a tanulók idejének igen nagy részét vallási gyakorlatok, a vallástan tanítása foglalják le. A vallásos érzésben nevelt, a vallás igazságait ismerő ifjútól lehet várni elsősorban, hogy az egyház iránt való kötelességeit teljesiti. Tudjuk, hogy a collegium alapításában Mária Terézia volt Migazzi segítségére. A szabályzat különösen elrendeli, hogy az uralkodó iránt való kötelességek tárgyalására nagy gondot fordítsanak. Az a légkör, amelyet a collegiumban a szeretet teremtett meg, mindenek felett alkalmas volt arra, hogy a tanulókban az egyházhoz való ragaszkodás és az uralkodó iránt való hűség megizmosodjék. Azt a lelki alkatot, amellyel a tanulók innen kikerültek, e két érzés állandóan táplálta, színezte. így látta Migazzi az intézményben megvalósulni azt a szándékát, hogy az egyházhoz ragaszkodó, uralkodójához hü alattvalókat neveljen. A tanulmányok közül legfontosabb a latin. A cél az volt, hogy a tanulók jól megtanuljanak latinul írni és beszélni. Azonban a tanításnál nemcsak nyelvtani szempontok voltak irányadók. A piaristák már ebben az időben rajta voltak, hogy a tanuló a nyelvvel együtt megértse az iró gondolkodásmódját, egy-egy kifejezésmód érzelmi componenseit. Nemcsak nyelvtani, de stilisztikai és irodalmi fejtegetésekkel is kisérték a tanítást. A többi tárgyat a latinhoz képest csekély terjedelemben tanították vasár- és ünnepnapokon és szünetnapokon. Ezeken a tárgyakon kívül a műveltségre vonathozó ismeretekből is (civilitas morum) külön oktatást nyertek a tanulók. Egyébként a szabályzat csak a külső keretet adta meg, igazi életet a hivatásuknak élő tanárok vittek bele. Amint már láttuk, a collegiumban nemcsak a szabályzatban előirt ismereteket tanították, hanem többet. Tapolcsányi Gergely rendfőnök többször meglátogatta az intézetet, kiváló tanárokat helyezett oda, akik mindazokban a tanulmányokban jártasak voltak, amelyekre Migazzi akarta a növendékeket taníttatni, amelyek a kor nevezetes ilynemű intézeteiben megvoltak. A Theresianum utolsó igazgatója a legnevezetesebb piaristák egyike, Pállya István, a magyar nyelvet és szépírást tanította ; a rend egyik legműveltebb és legképzettebb tagja, Keszthelyi László pedig, aki nagyon jártas volt a francia nyelvben és irodalomban, a francia nyelvet. A francián kivül a polgári építészet elemeit is megismertették. 1764-ben szó volt arról, hogy jogot is
