Duray Kálmán: Váci céhek - Váci könyvek 5. (Vác, 1912)
IV. A legénykedés
76 A VÁCI CÉHEK. pénztárba tettek be, a 4 írt. 19 kr.-t pedig az elnyomorodott molnár legények között osztották szét. A kiscéh, vagy legénycéh gyülekezetére szóló behívást a dékán, vagy kulcsos legény végezte el. E tisztségében „kulcsot hordozott“ vagy „kulcsot eresztett“, és tudtul adta, mikor és mely órában lesz a gyűlés, amelyre minden egyes legénynek pontosan meg kellett jelennie, mert máskülönben megbüntették; így a szűcsöknél tizenhat pénzt, az asztalosoknál három kr.-t fizetett, a csizmadiáknál pedig harminc pénzig volt büntethető. A gyülekezetek kétfélék voltak: kántorbejárások és az egyszerű bejárások, amiket a csizmadiáknál kisbejárás néven találunk. Kántorbejárás évenkint négy volt, kisbejárás pedig a céhek szerint különböző számmal. Az asztalosok minden négy hétben tartottak bejárást, a szűrszabók minden három hétben, a magyar szabók minden negyedik vasárnapon, a csizmadiák minden két hétben, de ezeknél később csak négyszer-ötször esett évente. A gyülekezeteken jelen volt az atyamester. két bejáró mester, akiket szintén a dékán értesített a gyűlés tartásáról és idejéről. A legények élén az atyamester állott, mellette még a két bejáró mester, kik arra voltak hivatva, hogy az ifjúságot mindenben igazgassák. Az ifjúság részéről a dékán volt a kiscéh tisztviselője, akinek minden tisztességben, jó erkölcsökben oktatnia kellett a legényeket; volt büntető hatalma is, amely a csizmadiáknál két heti bérig terjedhetett. Két dékán volt, akiket kántoronként választottak. Amelyik legény nem fogadta el ezt a tisztséget, két heti bérével lakolt.91) A dékán kötelessége volt a szállón megjelenni és a gyűlés előtt a céhládát az asztalra helyezni, a mestereket és legényeket a láda körül elültetni; továbbá minden vasárnap meg kellett néznie, van-e a szállón idegen, s itt egy óra hosszáig kellett időznie. О hivta össze a céhet a misére és a céhgyűlésre. A legények elüljáróikkal szemben feltétlen engedelmességgel és tisztelettel tartoztak. Ha valamelyik legény nem fogad szót a dékánnak, vagy a kiszabott büntetést nem fogadja el, megbüntetik, sőt ha haragjában kimegy a gyülekezetből, mint a szűrszabóknál és magyar szabóknál olvassuk, „menjen el hozzá két legény és zálogolja meg.“ A gyülekezeteken bejárópénzt, föltételpénzt, vagy Auflagot ei) Csizmadia legények céhlevele. 1781. 1.
