Duray Kálmán: Váci céhek - Váci könyvek 5. (Vác, 1912)

IV. A legénykedés

A LEGÉNYKEDÉS. 77 fizettek a legények. Ennek nagysága igen különböző volt: a szűr­­szabóknál és a magyar szabóknál az egész hetibéres legény egy pénzt,92) a félhetibéres félpénzt fizetett, ha idegen volt, még egy garast templomra; a csizmadiáknál két pénzt kellett fizetni bejáró­pénzül: fele a perselybe ment, fele pedig közhaszonra. Az asztalo­soknál, ha a legények száma csekély volt, kétszeres feltételpénzt fizettek. Voltak még más díjak is, amelyekről már előbb megemlé­keztünk a legények felvételénél. A legénycéh gyűlésének megnyitásakor a dékán háromszor engedelmet kért a jelenlevőktől a céhláda felnyitására,93) és a mel­lette állóval kezet fogott, amit ha elmulasztott, büntetésben része­sült. Miután felnyitotta a céhládát, üdvözölte a legényeket és meg­kérdezte az újonan érkezőket, honnan jöttek. Majd mindegyiktől megkérdezte, van-e panaszuk, amit csak addig lehetett bejelenteni, amíg a láda nyitva állott. A panaszosnak az asztal elé állva, a mel­lette állónak kezét megfogva és két ujját a ládára téve, kellett pa­naszát előadni, amelybe senkinek sem volt szabad beleszólnia; ha a panaszos hazudott, megbüntették. A haragosak a nyitott céhláda előtt békültek ki. A céhben történteket nem volt szabad kibeszélni, az ilyenre súlyos büntetést szabtak; a szűrszabóknál ötven pénz volt az ilynemű büntetés, ami fizetésüket tekintve, eléggé súlyos volt. A befolyt büntetéspénz fele a céhládába ment, felét pedig megitták. A legénycéhnek is volt ládája, amelyben a céhlevél, a céh pénze, könyvei és a céh perselye voltak. A legények ládája az atya­mester házánál volt, kivéve az asztalosokat, kik egy darabig a Kúria vendéglőben tartották ládájukat, ami miatt civakodás is volt közöttük.94) A gyűlések egyikén tartották meg a számadást. Ekkor össze­számolták az évi bevételeket és kiadásokat. Ugyanekkor a legények saját tehetségükhöz képest le is tettek némi pénzösszeget a ládába. És ha a legénycéh a mesterek céhétől, vagy az atyamestertől köl­csönt vett fel évközben, most fizette azt vissza. A gyűléseken a legnagyobb csendben és rendben kellett len­niük. Pálcával, fegyverrel sarkantyúval, kalap mellé feltűzött bok­rétával tilos volt megjelenniök. A feltételpénzt tisztességgel és csenddel kellett letenni, mert ha a pénz pengett volna, vagy hara­gosan dobta az asztalra, megbüntették. Amikor a láda az asztalon ") Peták, melynek mai értéke 14 fillér. 93) Szűrszabó legények célilevele. 1750. 15. 94) Protocollum Epis Cívis. Vaeiensis. De Anno 1795.

Next

/
Thumbnails
Contents