Duray Kálmán: Váci céhek - Váci könyvek 5. (Vác, 1912)
IV. A legénykedés
62 A VÁCI CÉHEK. minden keréktől külön hat kr.-t kapott, kerékabroncs-szorítás, kapanyél-csinálás, saroglyaláb, új küllő után járó díj az övé, ha a paraszt hozta a fát; a felmaradt fa pedig a mesteré lett; a csizmadia legény az egész talpalástól a mester jóakarata folytán tiz pénzt kapott, a féltalpalástól pedig egy harmadrészt, ha a mester adott talpat és a mester szerszámjaival dolgozott; a kéreg és sarok csinálásáért, ha este nyolc óra után dolgozott rajta, feledíj a legénynek járt. A molnároknál a nős legény a saját búzáját ingyen őrölte meg; 1812-ben azonban a céh elhatározta, hogy ezentúl tilos a legénynek az ingyen őrlés öt frt. büntetés mellett, ha pedig mestere megengedné, az tiz frt. büntetést kap. A legények munkabérét a hatóság szabályozta és csak ennek engedelmével lehetett azt emelni, vagy esetleg alászállítani. Többet kérni, vagy fizetni szigorúan tilos volt; a német vargák tizenkét frt. büntetéssel sújtják az ilyent.30) 1811-ben az ácsok, kőművesek és cseréprakók kérésére a hatóság szabályozta a napibérüket.35 36) A munkabér emelése végett a legényeknek összebeszélni szigorúan tilos volt. Az ilyeneket lázítóknak tekintették és szigorúan büntették. A munkálkodás idejét szintén a céhlevelek szabályozták. A munkaidő hosszú volt, de talán nem annyira terhes, mivel az iparkodás, a felebaráti szeretet és a kölcsönös kisegítés elve ösztönözte és hatotta át a céh minden egyes tagját. Egyetlen esettel sem találkozunk, mely a legényeknek a munkaidő feletti panaszáról, vagy csak elégedetlenségéről is tanúskodnék, pedig a váci céhiratok s jegyzőkönyvek a legaprólékosabb mozzanatokat is felölelték, így annál inkább megemlékeztek volna az ilyen esetről. A szíjgyártó legény Szt. Mihálytól a böjt közepéig reggel három órától este nyolcz óráig volt köteles dolgozni gyertyánál; annak pedig, aki három órakor nem kelt fel, mestere nem tartozott adni fölöstökömöt.37) A magyar szabóknál reggel négy órától este kilenc óráig kellett dolgozni.38) A csizmadiák 1715-iki céhlevele a munkálkodást reggel három órától este kilenc óráig határozta meg; a legények 1781-iki céhlevele már két órával kevesebbet követel és pedig reggel négy órától este nyolcz óráig. A gombkötőknél Szt. Mihálytól kezdve reggel négy órától este kilenc 35) Német varga Iratok. 1786. év. зе) Protocollum Episcopalis Civitatis Vaciensis De Anno 1811. 37) Szíjgyártók, nyereggyártók és csiszárok céhlevele. 1714. за) Magyar szabók céhlevele. 1699. Magyar szabó legények céhlevele. 1780. III.
