Duray Kálmán: Váci céhek - Váci könyvek 5. (Vác, 1912)
IV. A legénykedés
A LEGÉNYKEDÉS. 63 óráig kellett dolgozni, és mikor a gyertyánál való munkához kezdenek, a mester egy ludat és egy pint bort volt köteles adni, viszont, mikor elhagyják, a legényeknek kellett adniok egy tál ételt és egy pint bort.39) A szűcs legények 1719-iki céhlevele kimondja, hogy a nyári napokon addig dolgozzék a legény, amig lát; Kisaszszonynap előtt két héttel este kilenc óráig köteles varrni gyertyánál, Keresztfelmagasztaltatás után pedig két és három óra között lásson a varráshoz; amelyik ezt elmulasztja, tizenkét pénzt fizet büntetésül „toties quoties.“ A szürszabó legények 1750-iki céhlevele szerint a legénynek már éjfél után két órakor fel kell kelni és este kilenc órakor szabad lefeküdni; a mesterek 1755-iki céhlevele ezen enyhit, amennyiben Szt. Mihálytól Szt. Györgyig reggel négy órától este kilenc óráig szabja ki a munkaidőt. Ha hétközben két, vagy három napig nem dolgozott a legény, arra a hétre a mester nem tartozott neki fizetni. Ha idegen szíjgyártó legény jött Vácra s dolgozni akart, de a munkába csak a negyedik napon kezdhetett bele, egész hetibért kapott, de csak úgy, ha előbb céhes helyen dolgozott, mivel máskülönben két hétnél tovább nem dolgozhatott Vácon.40) A kovács legény, ha hétfőn korábban kelt fel, két órával előbb csinálhatott „Feyerabend“-et. Vasárnap és ünnepnapokon tilos volt a munkálkodás szigorú büntetés mellett. Vásár hétfőjén, vagy keddjén nem volt szabad a legénynek csavarogni. A csizmadia legénynek hétfőn az árulásban kellett segítenie, és a szükséges szerszámokat megvásárolnia, kedden pedig, ha a mester óhajtotta, mindjárt reggel munkához kellett ülnie egy hónapi bér büntetés terhe alatt. Szigorúan tiltották céhleveleink a ltorhelyhétföt (blau vagy blauer Montag). Legszigorúbban a német vargák büntették a szünnapcsinálót, az ilyen az egész heti keresetét tartozott beadni a céhládába. Ennek megakadályozását 1771-ben úgy intézik el a német vargák, hogy a mesterek, hogy alkalom ne legyen ennek betartására, hétfőre is adjanak munkát a legényeknek.41) A kőműves legény harminc kr.-t fizetett büntetésül, és minden napért egy frt.-t.42) Az asztalosoknál szintén harminc kr. volt a büntetés, kivéve Szt. Mihályt, Szt. Mártont, Farsanghétfőt és az Űrnapot. A későbbi céhlevelek egész hetibért róttak ki az ilyenekre, amelyet a mester volt se) Gombkötők céhlevele. 1718. XIII. 40) Szíjgyártók, nyereggyártók és csiszárok céhlevele. 1714. III. 41) Német vargák céhlevele. 1728. XIII. 42) Kőművesek és kőfaragók céhlevele. 1731. XVIII.