Duray Kálmán: Váci céhek - Váci könyvek 5. (Vác, 1912)
III. Az inaskodás
AZ 1NASK0DÁS. 47 a céh előtt. Ekkor előmutatta írásait, melyek alapján nevét, születésének idejét és helyét feljegyezték a céh protocollumába, inasfelvételi könyvébe. A céhmester, vagy atyamester beszédet intézett a fiúhoz, hogyan kell viselkednie mesterével, asszonyával, a legényekkel, a mester gyermekeivel, a többi mesterekkel, mesternékkel és az elüljárókkal szemben, szorgalmazta őt a templomba járásra, tiltotta a lopást és más egyéb rossz cselekedetet. Egyben két kezest, vagy keresztapát6) kellett választania, akik jótálltak érte, hogy nem fog elszökni, ami ha bekövetkezett, a kezeseket megbüntették. Mindez nyitott céhláda előtt történt, végül felolvasták előtte a céhlevelet. Majd egy kisebb uzsonna következett. A szegődtetésért szegödtetési díj járt. Ennek nagysága céhenként és időnként különböző. Legnagyobb a kőműveseknél és a német vargáknál, kiknél a szegődtetés a céhlevél értelmében harminckét frt.-ba került. Találunk azonban kevesebbet is, így huszonöt pénzt7), két frt.-ts), 3 frt. 17 kr.-t, tiz frt.-t, ötven pénzt9), két aranyat, három Rhenus frt.-t10), 4 frt. 5 garast11) stb. A kovácsoknál egy esetben konvenciópénz név alatt szerepel a szegődtetési díj. A szegödtetési díjat a céhlevél szabályozta és határozta meg, de szükség szerint emelték is, vagy lejebb is szállították. A mesterfiúk ennek a díjnak felét fizették. Az inas tanulási ideje igen változó, rendesen három évtől hatig terjed. Ez a változás szakmák és közmegegyezés szerint történt. Rendesen a céhlevél szabta meg az idő tartamát, mely eleinte több volt, utóbb pedig esett. így a csizmadiák 1715-iki céhlevele négy évet követel, míg az 1780-iki már csak hármat. A kőművesek és kőfaragók egyesült céhének céhlevele a kőműveseknek három évi, a kőfaragóknak pedig öt évi tanulást szab meg. Sőt tekintetbe veszik még az inas korát is, így a gombkötőknél, a szíjgyártóknál, nyereggyártóknál és csiszároknál, ha idősebb a fiú, három évig, ha fiatalabb, három és fél évig köteles inaskodni a jelenlévő mesterek megszabása szerint. A szíjgyártóknál, nyereggyártóknál és csiszároknál még azt is kimondják, hogy három évnél kevesebbre nem fogadí-----------------V «) Kovács Protocollum. 1844. év. 7) Csizmadiák céhlevele. 1715. 11. A pénz valószínűleg dénárt jelent. s) Csizmadiák céhlevele. 1870. IV. Német szabók céhlevele 1781. ») Magyar szabók céhlevele. 1699. III. 10) Kádár Jegyzőkönyv. 1762. év. и) Szürszabó Protocollum. 1809. év.
