Duray Kálmán: Váci céhek - Váci könyvek 5. (Vác, 1912)
III. Az inaskodás
48 A VÁCI CÉHEK. ható fel senki sem. Később, egy a XIX. század elején megjelent rendelet12) hat heti próbaidőt ír elő és a tanulási időt a szakmák szerint szabja meg: a kenyérsütők-, ácsok-, kötélgyártók-, bábsütők-, fazekasoknál két, a szűcsök-, aranyművesek-, kővágók-, tobakosok- és órásoknál négy, más mesterségbélieknél pedig három évig tanuljon az inas egy folyamatban. Ha pedig jobbágy lenne az inas, földes urának engedélyét kérje ki, aki Vácon a püspök volt. Minden szabály és tilalom dacára mégis megtörténik, hogy a rendes időn kivül vagy kevesebb, vagy több ideig inaskodnak, amit, mint szabálytalanságot, nagyon üldöztek. Sokszor pénzen váltják meg az inaskodás idejének egy részét. Ha az inas kontár-, vagy himpellérhelyen tanult, még egy évig kellett inaskodnia a tanulólevélért és csak ezután szabadították fel.13) A vidéki mester inasa ugyanannyi ideig inaskodik és azon kötelezettségeknek van alávetve, mint a helybelié. Az inas ellátása a mester kötelessége volt, a ruházás és pénzbeli illetékek fizetése a megegyezés szerint vagy a mesteré, vagy pedig az inasé. Régebben a mester tartozott az inast illendő ruházattal ellátni.14) Sőt még ki is szabták, hogy mivel tartozik a mester az inasnak;15) így a magyar szabóknál egy pár csizma, két pár fehér ruha járt, amikor a mesternek tetszett; a szúrszabóknál három pár fehér ruha; a csiszároknál két évig csak ételt és ruhát kapott az inas, a harmadik évben pedig a mester vasat adott, hogy ebből tizenkét szablyát csinálhasson magának, aminek elkészítéséhez még szerszámot is adott a mester. Később, midőn megegyezés szerint szabták meg az inaskodás idejét, természetesen az inaskodás idejének előnyére, vagy rovására, ha a mester teljes ellátást adott, az inaskodás tovább tartott, de ha a szülő vállalta el az összes terheket, sőt még fizetett is, az inaskodás ideje rövidebb volt. Van megegyezés, mely szerint a ruházás a szülőké, a mosás a mesteré; a szülő mosás fejében tizenöt írt.-t fizet; a szegődtetést és a szabadulást a mester fizeti négy évi inaskodás mellett.16) Vagy ugyancsak 12) Közönséges Czéhbeli Czikkelyek A’ Mesterség Űzés végett Való’ Társaságok’ És Czéhek’ Számára. 1815. 13) Csizmadiák céhlevele. 1715. 7. ») Szíjgyártók, nyereggyártók és csiszárok céhlevele. 1714. 3. Gombkötök céhlevele. 1718. VIII. n>) Magyar szabók céhlevele. 1699. III. Szürszabók céhlevele. 1755. V. lu) Bognár Copia. 1864. év.
