Duray Kálmán: Váci céhek - Váci könyvek 5. (Vác, 1912)

II. A céhek belső és külső élete

44 A VÁCI CÉHEK. egyszerűen elutasította őt kérelmével, mivel „az Varosnak költsön adni való Pénze nem lévén, az folyamodónak kérése nem eszközöl­­tetthetik.“50) A XIX. század első felének magyarosodó szelleme céheink életében is nyomot hagy. így a magyar szabó céh 1822-ben ki­mondja, hogy amelyik ifjú a bejárásba bő „pantallódban“ megy, első esetben harminc kr„ második esetben egy frt. büntetést fizet.1'1) Amikor csak a haza sorsa kívánta, ők mindég működésbe lép­tek. Adakoztak a hazafias célú intézkedésekre és mozgalmakra. A molnár céh, mint külön testület, az 1848/49-iki szabadságharc ide­jén sajat zászlója alatt vezette fel „erőteljes“ embereit a hadseregbe a csatatérre."’2) Ugyanekkor több mesteremberünk is végig küzdi a szabadságharcot. Mély és meggyőző hazaszeretet hatotta át mind­nyájukat. Anyagi és ha kellett, erkölcsi áldozatot nem kiméltek. Buzgó lelkesedéssel, megtörhetetlen akaraterővel szállottak ki min­dég a síkra és küzdöttek a sokat szenvedő hazáért. —- A céhek társas életében gyakoriak voltak az összejövetelek jellegével bíró lakomák, vagy lakozások. Lakoma volt a céhmester választásakor, kinek házához elvivén a céhládát, ettek-ittak; továbbá kán torgyűlések után, inasfelszabaduláskor, mesterfelvételnél és remekelés után. A legénység is tartott lakomát, és pedig az atya­mester házánál. Ha a legénység mulatságot, vagy lakomát tartott, a mesterek céhe tőle telhetőleg segítette őket. A lakomák eleintén csak igen kicsinyek voltak, de később már oly nagymérvűek lettek, hogy a közerkölcsiséget sértették és botrányt keltettek. Mária Te­rézia ezen segítendő, betiltotta ezeket, de azért mégis tartottak, bár nem olyan mértékben. A lakomákon bor és kenyér volt. He találunk sokterítékű és fényes ebédeket, sőt vacsorákat is. Pl. a hentesek a lakomákra rendesen sertést vágtak. Volt a lakomákon nagvmeny­­nyiségű bor, sör, sok esetben még pálinka is. A költséget a céh fölös pénzéből fedezték. A lakomák étrendjében találunk salátát, süteményt; sőt még az egyes ételek elkészítéséhez szükséges élelmi szereket is feljegyez­ték pontosan, mint pl. tej, tojás, cukor, tejfel, szalonna, túró, stb. Később találkozunk fekete kávéval, csájával és szivarokkal is. Lássunk egy-két példát, hogy mit használtak fel egy-egy lakomához: 5°) Protoeollum Episcopalis Cittis Vaciensis De Anno 1826. 51) Magyar szabó legények Protocolluma 1822. év. 52) Életképek i848. máj. 28. 24. szám.

Next

/
Thumbnails
Contents