Duray Kálmán: Váci céhek - Váci könyvek 5. (Vác, 1912)

II. A céhek belső és külső élete

A CÉHÜK BELSŐ ÉS KÜLSŐ ÉLETE. 43 emberek közűi a kádárnak és az órásnak évi fizetése volt. 1759-ben a káptalani város évi ötven frt.-t fizet az új apró mericskék-, fenék­foltozás-, dongázás- és abroncsmunkákért. Sőt annyira is mentek az engedékenységben, hogy a XIX. század elején a püspöki részen a kádárnak az adóját is elengedték, annak elismeréséül, hogy nyáron napszámosok hiányában a saját embereivel dolgozik a város pin­céjében. 1811-ben még emelik is a fizetését nyolc kiló rozzsal, húsz frt.-tal s a kákát és abrincsot a város adta. Az órásnak is rendes évi fizetése volt. 1831-ben az órás a templom óráját nem akarta máskép felhúzni, ha csak el nem enge­dik közadóját. A város megsokallta s helyette mást fogadott fel, ki­nek évi harminc frt. volt a fizetése, amit a két város közösen fizetett, de az órakenéshez az olajat az órás adta. A Dunapartot is váci kőműves építette, s a kirakásához szük­séges köveket is váci kőfaragó készítette s szállította. A városnak egyik jövedelemforrása volt a rév; szigorúan ellenőrizték. A molnároknak és halászoknak szigorúan meghagyták, hogy sem ingyen, sem pénzért ne merészeljék csónakjaikat a deákoknak, fiatalságnak és senki másnak átadni, hogy ezáltal a város jövedelme ne csökkenjen. Voltak a városnak sör fő sin is, akik bérbe vették a sörfőzést. Maga a város szabja meg nekik az egyes intézkedéseket és teendőket, és a sör árát is. így a káptalanvárosi tanács 1792-ben Bernhard Ferenc sörfőzőnek kiadja, hogy a maláta puttonyát egy polturáért47) adja, de csakis káptalani részi lakosnak.48) Megszabják, hogy egy főzet sörhöz harminckét kila árpánál többet ne vegyen a sörfőző. A sör árát is a tanács engedelmével lehetett megváltoztatni. így 1805-ben egy itee4“) sör kr.-ra emelkedett, 1806-ban már hat kr.-ra; 1852-ben egy itce duplasör négy kr., a márciusi sör pedig hat kr. lett. Sőt mészárszékei is voltak a városnak a püspökrészen: a kis­­váci, tabáni, alsóvárosi és a négy mészárszékből álló sokmészárszék; a káptalani részen pedig egy. Ezeket szintén bérbe adták. Volt városunknak még feltalálója is. 1825-ben G rum ill er Ferenc váci születésű és idevaló órás és mechanikus az általa fel­talált metszőgép szabadalmazására tanuságlevelet, majd 1826-ban a szabadalomra kölcsönt kért a várostól. A városi tanács azonban 47) 1 poltura mai értéke 3 fillér. 4S) Protocollum Capitularis Civitatis Vaeiensis De Annis 1791—95. 4») 1 itee = 0-8484 liter.

Next

/
Thumbnails
Contents