Duray Kálmán: Váci céhek - Váci könyvek 5. (Vác, 1912)
II. A céhek belső és külső élete
A CÉHEK BELSŐ ÉS KÜLSŐ ÉLETE. 23 torgyűlések közöttieket, melyeken a kisebb ügyeket intézték el. A céhbiztos a cikkelyeket szorgalmasan megtartatta, a gyűlés rendes lefolyásáról gondoskodott, felügyelt a jó erkölcsökre és az isteni, tiszteletre, a céh ügyeinek vezetésést ellenőrizte. Gondoskodnia kellett arról, hogy részegen ne menjenek céhgyűlésre és az összegyűjtött pénzt dorbézolások helyett a szükséges dolgokra és a szegények felsegítésére fordítsák. Ö ellenőrizte a számadásokat, az esetleges hiányt pedig fedeztette, és felügyelt arra, hogy a céh pénze ne fordíttassék vendégeskedésekre, hanem csak a szükségesekre. Ha pediglen maga nem volt elég a rend fentartására, akkor a hatóság melléje egy kiküldöttet adott, s vele tartotta fel a rendet. Díja különböző volt: rendesen napidíja volt a céhtől, melynek nagyságát a többi városok céhbiztosainak napidíjához hasonlóan szabták meg. Ha a céhnek valami ügye akadt, rendesen a céhbiztost kérte fel annak elintézésére, ha az ügy bonyodalmasabb volt, ő vitte a hatóság elé, szükség esetén a földes urasághoz. Érdekes esetet találunk a céhbiztosságért való versengés terén. 1743-ban Vác város két részre oszlott: püspöki és káptalani részre^. A céhek biztosai csak a püspöki rész tanácsosai lettek. Ez ellen a káptalani rész tanácsosai a XIX. század utolsó tizedében kérelmet intéztek a Káptalanhoz, hogy ők is lehessenek céhbiztosok. Kérésüket azzal okolták meg, hogy nekik csekélyebb a fizetésük, mint a másik rész tanácsosainak, a céhbiztosok díja pedig 1—4 frt.-ig terjed és egy-egy tanácsos két-három céhnek is biztosa. Azt is felhozták, hogy a püspöki rész tanácsosai nem az ő fennhatóságuk alatt álló káptalani rész céheiben is céhbiztoso^^) pedig ez ellen már sokszor tiltakoztak is, s most csak az illető rész jogát keresik. A molnároknak volt még egy külön hatósági kiküldöttük: a malombíró, ki az őrlésre ügyelt fel. Míg a céhmester a mesterek céhének volt a feje, a legények céhének, vagy a kiscéhnek feje az atyamester volt. Ö a legények ügyének intézője és birája. Kaki van a legénycéh ládája, melyet szintén nagy ünnepséggel vittek házához, nála van a legényláda egyik kulcsa is.* 10) A szűrszabók régebben atyamesternek csak házzal biró mestert választottak meg, akinek nem volt, az megvendégelte a céhet, vagy ezt megváltotta.11) «) Protocollum Capitularis Civitatis Vaciensis De Annis 1791—95. 10) Szűcs legények céhlevele. 1745. XXVI. “) Szűrszabó Protocollum. 1756. év.
