Duray Kálmán: Váci céhek - Váci könyvek 5. (Vác, 1912)
II. A céhek belső és külső élete
24 A VÁCI CÉHEK. Az atyamestert sorban választották a mesterek közül. Jelen kellett lennie minden céhgyűlésen, melyeket az ő lakásán tartottak. Itt ő elnökölt, hatalmában állott a rendetlenkedőket megbüntetni. Nála van a kis céh vendégsége. Hozzászálltak a vándorló legények, akiket ő látott el étellel, amíg számukra helyet kerestetett. Az ellátás költségét vagy a vándorló legény fizette, vagy a céh közös költségből fedezték. Az atyamesternek a céhtől bizonyos díj járt, melynek nagyságát legtöbbször írásban, vagy szóbeli megegyezésben kötötték ki. Akinek terhére volt az atyamesterség tisztje, meg is válthatta. Fizetése az atyamesternek sem volt, csak némi tiszteletdíja. Az atyamesterné újévi ajándékot kapott a takarításért. Az atyamester segítségére voltak a bejáró mesterek: öreg és fiatal bejáró. Ezek a legénycéh gyűlésén az atyamester mellett voltak, hogy fentartsák a rendet és hogy a legényeket igazgassák.12) A legények közül is voltak tisztviselői a kis céhnek: az öreg dékán, kis dékán és a jegyző. Az öreg dékán kezelte a legénycéh pénzét. A kis dékán a céhgyűlést hívta össze és felügyelt arra, kik vannak jelen a templomban, a hiányzókat pedig bejelentette a céhnél. A legényláda egyik kulcsa a dékánnál volt. Régebben a dékán segédkezett az atyamester mellett a vándorló legénynek a helykeresésben. Az ácsoknál a dékánt céhes legénynek, az asztalosoknál pedig ládalegénynek hívták. A jegyző a legénycéh írásbeli teendőit végezte el. A céh ügyeit és bajait a céhgyűléseken tárgyalták és végezték el, melyeknek sokszor fontos és elvi határozatai és végzései a céhek önkormányzati hatalmának és jogának bizonyítéka. A céhgyűlés összehívója a céhmester; jelentésére és rendelésére a tagok megjelenni tartoztak, amikor a céhmester szükségesnek látta, vagy a céh dolgai úgy kivánták. Az összehívást, beparancsolást a dékán végezte, a henteseknél az ifjú mester. Ezt serényen és lelkiismeretesen kellett elvégezni, mert máskülönben megfeddték, megbüntették és helyébe mást tettek. Egy módja volt az összehívásnak a táblajárás, amely abban állott, hogy egy kis szekrénykében volt az összehívó irás, amelynek elolvasásával tudomásul kellett venni a mesternek a meghívást. így ment a behívó, beparancsoló mestertől-mesterig, míg csak el nem végezte az összehívást. A meghívást az esetben is tudomásul kellett venni, ha a 12) Csizmadia legények céhlevele. 1781. II.
