Duray Kálmán: Váci céhek - Váci könyvek 5. (Vác, 1912)

II. A céhek belső és külső élete

22 A VÁCI CÉHEK. Az ifjú vagy szolgáló mesterek a céh legfiatalabb tagjai vol­tak és addig, míg újak nem iratkoztak a céhbe, különböző szolgá­latokat végeztek. Ha egyik társuk meghalt, ők hivták be a céh tag­jait a temetésre. Ők parancsolták be a tagokat a körmenetekre, vagy a farsangi szentségimádásra, és ők tettek egyes istenitiszteleti szol­gálatokat a céh részéről. A német vargáknál kötelességük volt fel­ügyelni arra, hogy a munkánál a rendet betartsák és a feltételt pontosan elvégezzék.7) A henteseknél pedig az ifjú mesternek kellett a még régebben fennálló mértékasztalt a szükséges napokon ki- és behordani, amiért húsz frt. jutalmat kapott évenkint.8) Fára­dozásukért bizonyos díjat is kaptak. Hivatalukat meg is válthatták. A céh Írásbeli dolgait a céhjegyző, vagy notarius végezte. A jegyző állította ki a céhgyűlés jegyzőkönyvét, ő irta meg az inas­levelet, mesterlevelet és a legények részére a vándorlólevelet. Fára­dozásáért némi jutalomban, tiszteletdíjban részesítették. Ezen felsorolt tisztviselőkön kívül találunk még egyes ese­tekben olyant is, kinek kötelessége volt felügyelni arra, hogy a legények szünetnapot (Blaumontag) ne tartsanak, vagy pedig olyant, akire egyedül az ügyes-bajos dolgok elintézését bízták. Az újabb időben a céheknél öt-hat külön megválasztott taggal találkozunk, akik a többi tisztviselő mellett, azokkal együttesen intézik el a fentforgó és szóban lévő ügyeket. Fontos tisztsége volt a céhek életében a céhbiztosnak, comis­­sariusnak. A céhbiztosi intézmény behozatala Mária Terézia nevé­hez fűződik. A céhekben ugyanis a borozgatások sok esetben rendet­lenségeket és dorbézolásokat idéztek elő, s ezért az ilyenek elkerülé­sére céhbiztosokat rendeltek ki. Ez az intézmény a céh és a hatóság közti kapcsolatot mutatja. A céhbiztost a városi hatóságtól, vagy a földes uraságtól ké­rik a céhek. Minden céhnek más céhbiztosa van, de előfordúl, hogy egy-egy több céh biztosa is. A céhbiztosok rendesen tanácsbeli urak, vagy városi hivatalnokok, s rendesen a városnak arról a részéről vol­tak kiküldve, amely részen az illető céhnek a céhládája volt. Az ön­kényuralom idején a megyefőnök nevezte ki őket. A céhbiztos a tanács, vagy a földes uraság nevében van jelen a céhgyűlésen; jelenléte nélkül gyűlést nem tarthattak. A céhmesterek kötelesek voltak a céhbiztosnak tudtára adni a gyűlések idejét, kivéve a kán­~) Német varga számadáskönyv. 1794. év. 8) Hentes Jegyzőkönyv. 1845. év.

Next

/
Thumbnails
Contents