Duray Kálmán: Váci céhek - Váci könyvek 5. (Vác, 1912)
VI. A mesterség védelme
A MESTERSÉG VÉDELME. 109 kádárnak. 1824-ben a kádárok panaszkodnak, hogy a hetivásárokon más városbeli mesterek is részt vesznek. A tanács ezeket eltiltja az árulástól azzal a hozzáadással, hogy menjenek ki ők árulni, mert máskülönben igy alkalmat nyújtanak a vidékieknek az árulásra. A halászoknak e tekintetben többször volt panaszuk a komáromi halászok ellen, kik hetekig tartózkodtak itt és árultak, de mindannyiszor elutasították őket. 1842-ben pedig azzal a megokolással, hogy a hal „élelembéli ágazatok“ közé tartozik. Ez alól a tilalom alól is találunk kivételt. A vidéki cserépkereskedőknek rendesen egy napi ámeneti árulást engedtek meg. Utóbb azonban visszaéltek és az el nem fogyott edényeket a kofáknak, vagy egyeseknek eladták, kik szintén elárulták ezeket. 1823-ban a fazekasok kérelmet intéznek ez ellen a hatósághoz, mely helyt adott kérelmüknek. Tilos volt a kerekedöknek bárminő szakmába vágó készmunkát árulni és pedig azért, mint a gombkötők céhlevele megokolja, „mivel ők azon Mesterségben nem tanultak, sem pedig az az ő Czéhekbe be irattatva nincsenek.“ A kereskedők, kalmárok csak kézimunkájukat árulhatták. A csizmadiák 1715-iki céhlevele a következőképpen irta le a kereskedők árulási jogát: „Boltban Lévő Kalmároknak, vargáknak, és Görögöknek ne legyen szabad csizmát árulni és elladni, hanem csak pure Török csizmát, ezt pedigh se országhos vásárkor, se pedig állatomban, megtudván ezent az Céh és ellenek nem állhatna tehát az Nemes Magisztrátus segitségül légyen.“ Ez a közelmúlt török idők hatásának nyomát mutatja, amidőn török csizmát emlit és azt, hogy a kereskedőkkel szemben is a legszigoruabban jártak el az ilyen esetekben. Voltak is panaszok a kereskedők ellen a mesteremberek részéről. 1806-ban a német vargák panaszkodtak, hogy a boltosok asszonycipőket is árulnak.35) 1826-ban a szíjgyártó céh kéri a hatóságot, hogy egy kereskedőt tiltson el az ostorszij árulástól.3“) A kereskedők legtöbbnyire a ruházati cikkeket árulták. Innen van, hogy leginkább a német vargák, szabók, gombkötők nyújtanak be ellenök panaszt. Későb ezeknek is megengedik az árulást, de csak a vásárokon. 1844-ben a magyar és német szabók panaszkodnak egy zsidó ellen, ki silány ruhákat árul, mire a tanács a kereskedőnek csak áz ócska ruhák eladását engedi meg. **) **) Német varga Iratok. 1806. év. 36) Protoeollum Eppalis Cittis Vaciensis De Anno 1826.
