Duray Kálmán: Váci céhek - Váci könyvek 5. (Vác, 1912)
VI. A mesterség védelme
100 A VÁCI CÉHEK. anyagára voltak utalva, már csupán méltányossági szempontból is kötelesek voltak az előbbiektől az anyagot beszerezni. A szappanosok a helybeli mészárosokkal szerződést kötöttek a faggyuszállitás dolgában, amit az utóbbiaknak pontosan be kellett tartaniok. A szitások és rostások egymástól vásárolták a szükséges anyagot. Ezt azonban nem mindig tartották meg, mert többször találunk oly esetet, mikor eme kölcsönös kisegítést megtagadják. 1837-ben a szitások panaszkodnak, hogy a rostások a szitafeneket nem tőlük vásárolják, hanem Budán és Pesten, ők pedig áruikat nem tudják eladni. Ezért kérik, hogy a szitafenekét ők is körülvehessék fakéreggel, ami ugyan a rostások dolga, mivel a rostások őket nem pártolják és különben Óbudán is így csináltak a szitások. A fazekasok a szükséges földet Vácon ásták, rendesen a Kálvária felé vezető út mentén. 1800-ban azonban panaszkodnak rájuk, hogy annyira kiásták az agyagot, hogy az út majdnem járhatatlanná lett. Kész árut tilos volt vermi és árulni. A régebbi időben erre is találunk engedményt; a vargák 1607-iki céhlevele tanúskodik, hogy vehetnek kész sarut, feketét azonban csakis vásárkor. Vöröset pedig bármikor, ez utóbbit még a kereskedők is vehetik. A német vargák 1728-iki céhlevele megtiltja a kész cipő vásárlását. Azonban ezt a tilalmat is megszegték. A kovács- és kerékgyártó céh 1807-ben folyamodott a városhoz, hogy idegen készítményt! munkát senki se árulhasson.8) És hogy mennyire üldözték mesterembereink a készen vett munka árulóját, mutatja a következő eset: 1807-ben Liptay István magyar szabó céhmester a földes uraságtól engedélyt nyert arra, hogy kész munkát vásárolhasson és árulhasson. Mestertársai ezért kigunyolták őt, sőt még el is akarták tőle venni a céhládát, erre ő panaszt emelt, mire a tanács higgadtságra intette a mestereket.9) Nagyon üldözték és tiltották a más mesterségbe való beleavatkozást. Jellemzően ir a csizmadiák 1780-iki céhlevele a beleavatkozásról: „Méltó, hogy minden Tzéhbéliek magok mestersége mellett maradjanak, és egyik a‘ másik Mesterségébe magát ne avassa, hanem ki-ki maga Mestersége mellett maradjon.“ A molnárnak, vagy kerékgyártónak tiltva volt padlózni, ajtót, vagy más asztalosmunkát csinálni.9) Az esztergályosnak tilos volt a kás) Protocollum Eppalis Cittis Vaciensis De Anno. 1807. f \sztalosok céhlevele. 1770. 9.
