Farkasfalvi Imre, id.: A váci országgyűlés története - Váci könyvek 4. (Vác, 1911)

XII. A törvénycikkek hitelességének védelme

XII. A TÖRVÉNYCIKKEK HITELESSÉGÉNEK VÉDELME. 69

hivatkozva jegyezte fel, hogy miután a király 1485. junius elején Bécset bevette volna, az országrendeit Vácon hívta össze s ott velük a háború folytatása érdekében tanácskozott, hátrahagyván Bécs-Ujhelyen az ostromlott erődítményeket, azokkal az adókkal egyetemben, amelyeket Frigyes császár vetett rajok.*)

A Rosenich szavai ezek: „Haec tamen ad triumphi complementum haud sufficere existimans, Ordines Hungáriáé Vacium confluere jubet, ut illic de bello porro prosequendo in medium consulerent: anno vero sequenti (1486.) alia Comitia Budae celebravit“*) amiből következik, hogy a váci országgyűlés végzeményeit a következő esztendőben Budán más ilyen országgyűlésen szentesítettek volna.

Kovacliich kételyeit Madarassy Ferenc gojzesti ansariai vál. püspök (f 1838.) még jobban kiterjesztette, midőn névtelenül kiadott munkájában rámutatott, hogy a dolog nyitja utóvégre abban rejlik, miszerint azt az országgyűlést, amelyet 1485-ben (Vácra) hívtak össze, sem törvényesen egybe nem hívták; sem jogérvényesen nem tárgyalták; mert Mátyás az ott alkotott törvénycikkeket sehol sem hitelesítette, miután sem Telegdi, sem Mossóczy püspök nem tudtak soha olyan hiteltérdemlő forrást felmutatni, amiből a végzeményeket merítették volna, s azok érvényét ésszerűen kétségbe vonni ne lehetne.**)

Ha az 1485-ild váci országgyűlés idézett végzeményei csonkák, illetőleg hiányosak, előszava nincs, befejezési záradékát abbanhagyták s a királyi megerősítésben szűkölködnek stb: az csak azt jelenti, hogy nem ünnepélyes formában állították ki és hogy ez a hitelességéből mit sem von le; mert az ilyesmi nem egészen szokatlan dolog még abban az esetben sem, ha a „Corpus iuris“ gyűjteményébe bizonyos oknál fogva fel nem vették volna.

Ha Kovachich az esztendőre vonatkozólag talalt észrevételt, hát azt a következő év elejére is lehet érteni; mert a Mátyás király

*) Rosenich L. Historiae Regni Hungáriáé. Posonii, 1829. Tom II. 136. lp. — Bonfini: i. m. 1Y. Dec. Libr. 8. — Ranzan: i. m. XXXVII.

**) ,.------hactenus ullo vel verosimili argumento ostentum est nec

Editores, et Compilatores Juris Hungarici Episcopi Telegdi et Mossóczi fontem ullum iidedignum ex quo Decretum hoc praetensum Comitiale hauserunt, ullibi indigitarunt, hacque ratio ne omne nobis ad Decreti huius authentiam deveniendi medium sustulerunt“ Madarassy Ferenc névtelenül megjelent könyvében : „Dissertationes historic o-c r i t i c a e super quibusdam vetustiorum Ungaricarum Capitibus“, Posonü, 1832, 136. lp.