Farkasfalvi Imre, id.: A váci országgyűlés története - Váci könyvek 4. (Vác, 1911)
VII. A nádori tisztség
VII. A NÁDORI TISZTSÉG. 49 „Mivel a nádor a rendek részéről királyi felségnek, s a királyi felség részéről a rendeknek igazságot szolgáltaikat és tartozik szolgálni.“*) Mátyás király 1458-ban maga is megerősítetette Albert itt érintett decrétumát; azonban azt a háborús idők és diplomatiai eomplicátiók következtében szigorúan betartani nem volt képes, míg a váczi országgyűlés egybehívása által a dolog újabb fordulatot nem vett. Szapolyai Imrének 1485. dec. 4-én kelt azon okirata, mely szerint Mátyás király őt már előzőleg a maga felelősségére a karok és rendek utólagos jóváhagyása reményében valóságos nádorispánjává nevezte ki; némi mentséget talál abban, hogy tehetségét Becs ostroma vette teljesen igénybe. A király maga is foglalkozott azzal a gondolattal, hogy magát német császárrá megkoronáztassa; sőt tárgyalásokba is ereszkedett III. Frigyessel arra nézve, hogy ez mint Corvin dános gyámja esetleg adoptálja fiút; de ez hihetetlen; mert gyámja csak a nádor lehetett volna. E tekintetben Fraknói visszavezeti a német császár szereplését 1462-ig; amidőn Mátyás úgy Ili. Frigyest, mint Podjebradot kedveskedésből „atyjának“ nevezte; s ez nem fiára, de ő rá értendők.**) Nem lehet feltétlenül Fraknói Vilmos azon észrevételét sem elfogadnunk, hogy törvény alkottassák, amely akár a király legszentebb személyét szolgáltassa ki a nádorispán túlkapásainak; akár hogy a nádor, mint a király vakeszköze, ki legyen téve a fejedelem önkényének, s képes legyen elámítani, félrevezetni a nemzetet, mikor a II. András arany bullája még teljesen érvényben állott. Csak egy mód lehetett azért, amelyet a király legbiztosabban célravezetőnek hitt, hogy t. i. a nádori méltóságot tisztséggé, fizetéssel járó hivatallá alakítsa át; az sokkal egyszerűbb, sokkal józanabb, mint akár a magyar Imperialismus gondolata, akár a köztársasági vezéreszmék behurczolása, a mikre talán előfordulhattak példák, midőn a király az olaszországi köztársasággal szövetkezett, vagy mikor Buss Menyhért Luzern városának követe Magyarországon megfordult s a *) az 1439. évi 2. t.-c. szerint „pari voluntati" tehát közakaratjából, egyetértőién- stb. *') Fraknói Y.; Mátyás király örökbefogadása stb. Hely- és évszáni nélkül 7. és 27. lap. Farkasfalvi: A váci országgyűlés története. 4
