Farkasfalvi Imre, id.: A váci országgyűlés története - Váci könyvek 4. (Vác, 1911)

I. Bevezetés

I. Bevezetés.

Azon nagyfontosságú eseményt, hogy Mátyás király az 1485. év folyamán Vác várának ősrégi falai alatt országgyűlést tartott: ez ideig tartós figyelmükre csak igen kevesen méltatták.

Pedig voltak városunknak az előző években is kimagasló eseményei, minők a püspökség alapítása, Géza király váci tartózkodása, az Imre király és Boleszló püspök közt felmerült heves jelenet, IV. Béla telepítése a tatárjárás után stb., melyeket a történetírás varázsa, bizonyos legendával aranyozott be; míg azon lélekemelő, nagyhorderejű intézkedést, hogy a nagy Hunyadi fia, ez a kiváló nemzeti fejedelem, éppen Vácot szemelte ki legbensőbb hívei számára s itt alkották a nádori tisztségre vonatkozó cikkelyeket, s ezt az eseményt ha nem is éppen a feledés köde borította, a kegyelet fogyatékossága mégis sokat elvont az utókor gyermekei elől, akik egyszerűen napirendre tértek a végzemények fölött, melyek szentesítését utóvégre, ha nem itt, talán következő esztendőben Budán, vagy másutt hagyott jóvá a király.

A tradíció napjainkig rebesgeti, hogy Mátyás feleségének a Podjebrád leányának halála után rendszerint a váci püspök udvarában keresett szórakozást s talált is enyhülést.

Nagynevű történetírónk Szalay László Katona nyomán megemlítette, hogy a király bus özvegységében egy sziléziai nővel kötött balkézre házasságot.*) A legenda szerint ezt a frigyet nem Boroszlóban kötötték, hanem Vácon, s ebből az összeköttetésből ezen viszonyból született az a Corvin János, akinek törvénytelen vére szolgált akadályul arra, hogy az uralkodó magasabb céljait elérje, midőn a trónöröklés jogát erre a fiára ki akarta terjeszteni ; nem azért mintha fejletlen kora akadályul szolgált volna, nem azért, mert testi hibában szenvedett, hanem mert édes anyja, akinek csupán keresztnevét jegyezte fel a történetírás, minden diadém nélkül, koronázatlan halántékkal jelent meg a

*1 Szalun.J^í-xzld: Magyarország tört. Pest, 1863. III. köt. 343. 1.

1*

/