Tragor Ignác: Vác története 1848 - 49-ben - Váci könyvek 3. (Vác, 1908)
Második rész: Görgei Vácon
A VÁCI NAPIPARANCS. 81 elkészülve arra, hogy a feldunai hadtesttel szemben találja magát, mert a feldunai hadtest az V. Ferdinand király szentesítette alkotmányért küzd és jelszava : királyért és hazáért. Ez az álláspont nem csupán a tisztikar meggyőződését fejezte ki, hanem megfelelt a hagyományos magyar hűségnek is. Hiszen alkotmányos volt az alapja annak, hogy fegyvert ragadtak. Az V. Ferdinand király szentesítette törvények védelmére keltek az összbirodalmi egység megvalósításának törekvésével szemben.; Görgei napiparancsával csak azt akarta elérni, hogy hadseregét megnyugtassa és összetartsa. I Ezt a célját pedig teljesen elérte. A bizalmatlanság mintegy varázsütésre eloszlott és a feldunai hadtest tisztjei megmaradtak Görgei Szűz Máriás nemzeti lobogója alatt.1) Ezért kellett Görgeinek Vácon ügy nyilatkozni, amint seregével szemben ezt a szükség parancsolta. Hogy helyesen cselekedett, a következmények igazolták. Ha nincs az úgynevezett váci proklamációi, szerte hullik a hadsereg, mint az oldott kéve és nincs a magyar hősiesség példáiban gazdag szabadságharc, nincs 1867-ben kiegyezés s ma még csak osztrák-magyarok se volnánk. Azért mondja oly találóan szabadságharcunk hivatott történetírója, hogy a váci proklamációval kezdődik a nemzet igazi szabadságharca.2) Tagadhatlan, hogy Görgei elvetette a sulykot, amikor nyilatkozatában önmagát védve a honvédelmi bizottmány intézkedéseit kifogásolja, s mi több fölöttes hatóságának nyíltan megtagadja az engedelmességet, az is igaz, hogy a váci napiparancs meglazította a bizalmat a kormány és hadsereg között, éket ütött Kossuth Ugyanezzel a téves keltezéssel közli a napiparancs négy pontját a Magyar Hírlap 1849. évi december hó 7-iki 20. száma. Ugyancsak Szilágyi Sándor január ll-ikével is keltezi a váci napiparancsot az általa kiadott Görgei és fegyverletétele cimü munka mellékletében. A Görgei. — Klapka. Világos. — Komárom cimii munka 70-ik és következő lapján a napiparancs teljes szövegét olvashatjuk. Itt az okirat kelte január 9. A teljes szöveget közli ugyancsak január 9-iki kelettel a Pesti Napló 1850. április hó 13-iki 29. száma. A 9ieidj3gettU1tg című Wienben megjelent lap is január 9-et használ 'jkoflamotion Dom 9. Sültnél 1Я49 című cikkében. Szemere azt mondja, hogy Görgei január 6-án bocsátotta ki a napiparancsot (?l. ©bigéi 19), Wiesner január 4 ikét mond (Фег Selbjug 77). Legérdekesebb azonban Pap Dénes, aki két dátumot is használ. Azt mondja, hogy a magyarázat 4-én kelt (Okmánytár II. 296), a felhívás pedig január 6-án. (U. o. 301.) ■) ©bigéi, jÜíein iíebett ttttb äßitfeu I. 145, Wacquant 72, Husbach 170, Szeremlei II. 10, Springer II. 652. 2) Márki Sándor, Az 1848 —49-ik évi szabadságharc története 204. 6
