Tragor Ignác: Vác története 1848 - 49-ben - Váci könyvek 3. (Vác, 1908)
Hatodik rész: A szabadságharc történetével kapcsolatos események
324 VÁC TÖRTÉNETE 1848—49-BEN. díszpolgárának választotta. 1864-ben az Almásy-összeesküvésben való részvétele miatt 14 évi börtönre ítélték (1849-iki szerepléséért kötél általi halálra Ítélték, de ezt az ítéletet kegyelem útján vasban töltendő 8 évi várfogságra változtatták.) 1867-ben az általános bűnbocsánat idején ismét visszanyerte szabadságát és az illavai fegyintézet igazgatója lett. 1874. elején újból visszakerült, amennyiben a közeli Márianosztra női fegyházának igazgatását bízták reá. Budafokon halt meg 1890-ben. Nagy tevékenységet fejtett ki, mint a váci honvéd-egyesület és a váci honvédemlék-bizottság elnöke. Degré Alajos, a jeles író, aki mint huszártiszt küzdötte végig a szabadságharcot, 1859-ben lett váci lakos. Ekkor vette meg Kubinyi Ferenctől a papvölgyi kastélyt, melyet még a negyvenes években építtetett Császár Ferencá) Degré Alajos egy évtizeden át folytatta benne irodalmi működését. Amikor 1870-ben a váci kerület országgyűlési képviselőjévé választotta, Budapestre költözött és azontúl csak nyaralni járt ki Vácra. Még 1896. nyarát is kedvelt Tusculanumában töltötte. Alig tudott megválni tőle. Csak október 27-én utazott vissza budapesti házába s öt nappal később, november 1-én megszűnt a hazájáért lelkesedő szív dobogni. A közöttünk élő Kovách Ernő őrnagyot a szuronyos hatalom kötél által való halálra ítélte. A kegyelemből 16 évi várfogságra változtatott Ítélet alapján 7 és x/2 évet töltött vasra láncolva az aradi vár penészes kazamatáiban. Az egykori gárdatiszt nem nyerte vissza régi rangját és börtönéből kiszabadulva új életet kellett kezdenie. Kitűnő rajzoló volt s ezért a mérnöki pályára lépett. Mikor a mérnöki oklevelet megszerezte, előbb Pest vármegyénél, majd a váci püspöki uradalomnál nyert alkalmazást. Ekkor ismerkedett meg Roskoványi Agoslával, a püspök húgával, akit 1858. november 25-én feleségül vett. 1868-ban fegyházigazgató lett és mint ilyen éli nyugalmas napjait az aranylakodalmat ünnepelt aggastyán gyermekei és unokái szeretetétől boldogítva, polgártársai becsülésétől környékezve. ü Mikor 1849. július 18-án Császár Ferencet az oroszok kifosztották, papvölgyi birtokát az öreg Károlyi István grófnak ajánlotta megvételre. A jószívű gróf, hogy segítsen a szomorú sorsra jutott írón, titkára, Bossányi László útján tízezer forintért megvásárolta a birtokot. Császár ekkor (1850-ben) Pestre költözött és ott nyitott ügyvédi irodát, míg családjának a Burgundia-utca egyik kis házában bérelt szállást. A papvölgyi kastély csakhamar főskúti Länderer Lajos tulajdonába került. Halála után Tóth Lőrinc akadémikus, majd Ligeti Antal festőművész töltöttek benne néhány esztendőt.
