Tragor Ignác: Vác története 1848 - 49-ben - Váci könyvek 3. (Vác, 1908)

Ötödik rész: Küzdelem az oroszokkal

A VÁROS ÉS LAKOSSÁGÁNAK ANYAGI KÁROSODÁSA.

305

XX.

A júliusi csata után megszűnik városunk szereplése szabadságharcunk történetében, de ezzel még mindig nem ér véget a szenvedése. A nemzet és vele együtt városunk megpróbáltatásának napjai csak ezután következtek még. Még nem ürült ki a bürökpohár! Még párolgott a csatamezőkön a honfiak vére, mikor az osztrák katonai uralom borzalmas bosszúállása vérbefojtotta az ország zokszavát. Kivégezték az ártatlan Batthyányi Lajos gróf királyi miniszterelnököt, Aradon és Pesten halomszámra lövették és akasztották a haza jeleseit, akiknek karja a harc mezején csattogtatta fegyverét a szabadságért, most békóba szorúlt és két ország börtöneiben csörtette súlyos rabláncát. Aki tehette, kiköltözött a szomorúság országából.

Városunk ezidőbeli külön történetével röviden végezhetünk.

Püspök-Vácváros tanácsa még március 6-án panaszkodott Babarczy Antal Pest vármegye királyi biztosa előtt, hogy több mint

300.000 forint kárt szenvedett. A határbeli szőlőket elverte a jég, a város egy része leégett, a lakosok nagy része elszegényedett, a város maga is nagy adósságokat vállalt a meg nem szűnő katonajárás miatt1)

70,000 forint adósságán fölül 21,000 forinttal tartozott a vállalkozóknak, akik a katonai kiszolgáltatásokat teljesítették. A császári katonaság részére kiadott termesztmények fejében majdnem

100.000 forint követelése volt a városnak a kincstár ellen.

Ezt a követelést azonban nem érvényesíthette.2) Minthogy a város kipusztult, kárvallott és terhek súlya alatt görnyedő lakossága ínségben sínylődött, minden jövedelmi forrása bedugult. 30,000 forint kölcsönt akart még fölvenni a 70,000 forint adóssághoz. Mindenfelé keresett pénzt. A hivatalos Pester Zeitungba és Kundschaftsblattba is közzétette a hirdetést, de senkisem volt hajlandó a szegény városnak kölcsönt nyújtani.3)

Az oroszdúlás koldusbotra juttatta a lakosságot. Első segít>) 1849. évi március hó 16-iki tanácsülés.

z) Ebből az összegből 22.000 forintot egy negyedszázad múlva Ráday Gedeon gróf országgyűlési képviselő közbenjárására visszakapott a város. (Vácvidéki Lap 1875. évi november hó 21-iki 49. szám.)

3) Serédy Károly városbíró 1849. évi szeptember hó 27-ikén kelt levele Szentiványi Vince cs. kir. főbiztoshoz. (Városi levéltár 487/49. szám.)

20