Tragor Ignác: Vác története 1848 - 49-ben - Váci könyvek 3. (Vác, 1908)
Ötödik rész: Küzdelem az oroszokkal
306 VÁC TÖRTÉNETE 1848—49-BEN. séget a papság jótékonyságot gyakorló keze nyújtott. Július 20-án Soós József szentszéki jegyző 100 váltó forintot (40 pengőt), a váci káptalan részéről pedig 200 pengőforintot küldött a polgármesternek a rablás által károsultak között leendő felosztásra. Erre a célra Pajer Mátyás kasznár 10, Benedek Ágost ispán 10 és Suhajda \János lelkész 5 pengőforintot adott.1) A lakosság hivatalosan bejelentett kára 52,571 forint és 33 krajcárra rúgott. De ez csak kicsi része annak a kárnak, amit a lakosság az oroszok rablása következtében szenvedett.2) Sokan elbujdostak, sokan hiábavalónak tartották károsodásuk összegét bevallani, még többen bíztak a haza jövőjében és azt hitték, hogy a láda fiókjában rejtegetett Kossuth-bankók értéke nem veszett el. Augusztus 29-én Varga Soma főszolgabíró rendeletére dobszóval hirdették ki, hogy a magyar pénzjegyek érvénytelenek és hogy azokat megsemmisítés végett be kell szolgáltatni. E felhívás következtében a főszolgabíró 45,619 forint 50 krajcárt küldött be Pestre a térparancsnoksághoz. A beszolgáltatás végső határidejéül november ll-ikét tűzték ki. Ekkor 2038 forint 13 krajcárt vittek a városi adópénztárba. Ezt a katonai hatóság december 5-én a Székesegyház-téren nyilvánosan elégette. A városi tanács élelmességére vall, hogy a közpénztárban őrzött néhány százforintos Kossuth-bankót — mert itthon már nem értékesíthette — augusztus 20-án a balassagyarmati országos vásárra küldte. Szeptember 7-én Varga Soma központi főszolgabíró Püspök- Vác város tanácsához írt leiratában fölfüggesztette Makay Imre Püspök-Vác város bíráját és Drágfy Sándor tanácsost hivatalától és elrendelte, hogy javaikat zár alá vegyék, mert régebbi ténykedé seikben a pártütés jeleit látta. Helyüket Serédy Károly Káptalan-Vác város akkori bírójával, mint főbíróval és Pauer Jánossal töltötte be. Szeptember 10-én 300 utászkatonát szállásoltak be a püspöki palotába. A nagyprépost és többi kanonok háza, valamint a kegyesrendiek és Ferenc-rendiek kolostora és a nyugalmazott papok épülete szintén teli volt katonákkal. A papnevelőt katonai kórház gyanánt használták. A polgárok házait pedig tisztek lepték el.3) x) 81/1849. szám alatt a városi levéltárban. a) Összeírása sat. című kimutatás 1849. október 8-iki kelettel szám nélkül a városi levéltárban. s) Religio 1850. II. 74.
