Tragor Ignác: Vác története 1848 - 49-ben - Váci könyvek 3. (Vác, 1908)

Ötödik rész: Küzdelem az oroszokkal

300

VÁC TÖRTÉNETE 1848 — 49-BEN.

semmisíthette volna, mert volt rá kilátása és volt hozzá elegendő ereje. Csakhogy a legszebb tervezgetéseket is halomra dönti valami előre nem látott körülmény. Vácnál is az történt. Haynau nem volt a helyén, Görgei pedig nem várta be a majdnem tízszeres erővel rendelkező orosz sereg támadását és visszavonult.

Méltán bánthatta Paszkévics herceget ez a kudarc. Nemcsak hogy célját nem érte el, de az orosz fegyvereken július 15-én ejtett csorbát sem köszörülhette ki. Egy hónappal később, mikor a fegyverletétel után Nagyváradon augusztus 15-én magához hivatta Görgeit, dühösen kiáltott rá:

— Hogy mert ön engem Vácnál megtámadni? Ha ön akkor éjjel vissza nem vonul, tudja mi történt volna önökkel ?

Görgei, akit Kaufman orosz tábornok már előbb értesített Paszkévics határtalan hiúságáról, nyugodtan felelte:

— Tudom. Mind leúsztunk volna a Dunán Pestre.

— C’est 9a, c’est 9a ! Úgy van, úgy van — kiáltott fel önelégülten Paszkévics. A Dunába szorítottam volna mindnyájukat, belefullasztottam volna valamennyiüket.1)

Rüdiger gróf lovassági tábornok, aki a magyar sereg körülzárását intézte, szintén szóba hozta a váci ütközet ügyét, amikor a kölcsönös üdvözlés után Görgeive 1 társalgott:

— ®a§ tear — mondotta — cin Ijcijjcr Sog in meiner ßaöalterie* SDüiifiott, aűein finb gegen 600 fampfunfafjig gclnorbcn! (Kemény nap volt ez lovas-hadosztályomra nézve, csupán harcképtelenné mintegy hatszázan lettek!)2)

Az oroszok általán azt mondják, hogy a magyarországi ütközetek között a váci volt a legvéresebb és a legmakacsabb.

Annyi bizonyos, hogy a váci csatározás mindenkor szép emléke marad a honvédek harci dicsőségének. És mégis vannak, akik nem átalják rosszindulatú ferdítésekkel elhomályosítani e szent emlékű napok fényességét és a tiprott hős sebzett homlokáról letépdesni a megérdemelt babért.

A valódi tényállás tudatában csak a boszankodás érzetével, vagy mosolylyal fogadjuk a sötét gyanúsítást, hogy Görgei elárulta Vácnál a nemzet ügyet, eladta a hazát.

Lássuk, hogy szólnak ezek a vádak! 4

4) Gelich Rikhárd, Magyarország függetlenségi harca III. 866.

2) Följegyzések a magyar szabadságharcból. Egy táborkari honvédtiszttől (Vasárnapi Újság 1898. 71.)