Tragor Ignác: Vác története 1848 - 49-ben - Váci könyvek 3. (Vác, 1908)
Ötödik rész: Küzdelem az oroszokkal
TÖRTÉNELMI FERDÍTÉSEK. 301 Egressy Ákos ezt mondja emlékirataiban:1) Görgei a július 11-iki csata titán megindult Vác felé.... Ez útjában már a legsötétebb gondolatok foglalkoztatták .... a sértett hiúság, a boszú s az osztrák iskolai szellem fúriái nyomták el szívében honfiúi kötelességérzetét, s ügyünk iránti igaz érdeklődését. Minket a lelkesítő erős hit vezérelt, hogy: egyesülni megyünk! Július 15-én érkeztünk Vácra. Mit tervezett, mire várt itt Görgei egész nap s miért nem sietett seregével Pest alá?.... ennek egyebek mellett Perczel, Bem, Dembinszky és Kossuth a megmondhatói, kiket nem szenvedhetett s akikkel egyesülni teljességgel nem akart!... És szerethette-e hazája ügyét az, ki ezeket a haza megmentése körüli törekvéseikben támogatni nem akarta ? ! Az éjei Vácon töltöttük. Másnap, július 16-án reggel, már néhány ezer főnyi muszkacsapat jelentkezett a Vác előtti magaslatokon, kiket Zássz tábornok vezényelt. Ezeket csakugyan könnyűszerrel elűzhettük volna majdnem háromszorta nagyobb erőnkkel, sőt a Perczelnek és Wisockinak tnlrajiuk levő seregével két tűz közé szorítva, egészen megsemmisíthettük volna! Az oroszok megjelenésére fegyverbe álltunk a város elé. Görgei egész nap nem mozdított innen bennünket, bár az oroszok szüntelenül ágyúztak reánk. S mintha kedve telt volna benne: Nagysándort az első harcvonalba állította hadtestével, mintegy céltáblájául az orosz ágyúsoknak; de akik rosszul célozva, vagy épen szándékos kímélettel, alig tettek kárt embereinkben. Görgei ez alkalomra bíborvörös attilába öltözött s óriási fehér strucctollat tűzött a kalapja mellé. E parádéban lovagolt közöttünk egész nap fel s alá, magas pejlován Rikító öltözetében és passiv viselkedésével úgy tiint föl nekünk, mintha önmagát akarná felismertetni békét jelző fehér tollas hajlamaival az oroszok előtt. — Legalább ezelőtt sohasem mutatta magát e toilettjében. Méltó kiegészítése ennek az elbeszélésnek az áruló kő története. A Báthori-utca 18. számú ház sarkát egy kocka-alakú nagy terméskő ékteleníti. E ház 60 év előtti tulajdonosa Bartos Sándor azt regélte, hogy a csata előestéjén Görgei az ő háza előtt adta l) Emlékeim az 1848—49-iki szabadságharc idejéből 133.