Tragor Ignác: Vác története 1848 - 49-ben - Váci könyvek 3. (Vác, 1908)
Ötödik rész: Küzdelem az oroszokkal
296 VÁC TÖRTÉNETE 1848—49-BEN. Mindenesetre sajnálatos, hogy Görgei csupán ágyúzásra szorítkozott és nem vonta belé az ütközetbe gyalogságát és lovasságát is, mert igy döntő eredményt nem ért el. Teljes mentsége azonban, hogy csapatai a három napi erőltetett menetelésben és tartós tűzben teljesen kimerültek, ő maga pedig súlyos beteg volt és nem tudta, hogy mily erős ellenféllel áll szemben.1) De ha szétveri is aznap Zássz elővédét, vagy visszavonulásra kényszeríti Rüdiger gróf egész hadtestét, nem változtathatta volna meg vele a magyar szabadságharc szomorú kimenetelét. Magyarország sorsa már akkor eldőlt és meg volt pecsételve, amikor Európa két nagy hatalma, az osztrák és az orosz szövetkezett egymással szegény, szerencsétlen hazánk leigázására. Az óriási túlsúlylyal szemben buknia kellett az igazság szent ügyének. Fején találja a szöget Lapuskin orosz tábornok, mikor az 1849-iki hadjáratról írt könyvében ezt a nyilatkozatot teszi : A magyarok július 15-én Vácnál súlyos csapást mértek Rüdigerre, ki megérdemelte volna, hogy e hibájáért még súlyosabban lakoljon, mint ahogy tényleg lakolt. Mindamellett nagyon téved, aki azt hiszi, hogy e pillanatnyi győzelem a fölkelők sorsát feltartóztathatta volna.*) Kívüle még több katonai író elismeri az orosz fegyverek vereségét és a július 15-iki ütközetet sikertelennek, szerencsétlennek, sőt megalázónak mondja. Az első ütközetben — mondja Lichutina — a magyarok részén volt a győzelem. A mi sikertelenségünk nem a véletlennek, hanem a menetelés lassúságának tudható be.1) 9 9 Ореусъ 2T3. 2) A váci ütközet. (Vasárnapi Újság 1889. 451.) s) Лихутина 154. Zássz altábornagy eljárását egyébként mentegetni igyekszik. A kaukázusi hőstetteiről híres Zássz altábornagy — mondja — július 15-én Vác felé vonult elővédjével és gyors menetben megtámadta a kifáradt ellenséget. Ezt a támadást helytelenítik és azt mondják, hogy ez nem volt észszerű, sőt ráfogták Zásszra, hogy nem tud egy rendes hadsereget vezetni. De háborúban másként kell gondolkodni, ott minden merészség tetszik. Noha Zássz altábornagy nem érte el célját, azért öt nem verték meg, mert Görgeinek Vác felé tett mozdulata még támadás nélkül is maga után vonta volna, hogy az orosz sereg erre a városra üssön. Egyáltalán nem lehet föltételezni, hogy Görgei ütközet nélkül távozhatott volna el Vácról. Annyi bizonyos, hogyha folytatja az útját, nem menekül körmünk közül. 36 lovas század, 8 zászlóalj és 56 ágyú állott rendelkezésünkre. Ez elegendő volt határozott cselekedetre és ezzel tönkre tehették volna a magyar sereget, hogyha az 4.
