Tragor Ignác: Vác története 1848 - 49-ben - Váci könyvek 3. (Vác, 1908)
Negyedik rész: A váci egyházmegye papsága
194 VÁC TÖRTÉNETE 1848—49-BEN. Szükségesnek tartotta a testvéri gyülekezet politikai vallomását is nyíltan kifejezni és határozottan kijelenteni, hogy irányelvéül a demokratái köztársaságot vallja, mert főleg az egyezik a keresztény egyház szellemével. A kókai és tápiószecsői plébánosok ügyében ezt a határozatot hozta a gyülekezet: Tiszteli a büntető igazságot, hogy a bűnös bűnhődjék a bűnért, minthogy azonban a két plébános kivégeztetésének igazi és tulajdonképeni oka mindeddig még nem tudható: hogy megnyugtassa zúzott kebelét a’ testvéri gyülekezet, alázatosan felkérendőnek határozta országunk igazságos kormányát, hogy az érintett gyászos események iránt egy vegyes küldöttség által vizsgálatot tétetni és a tényeket világosságra hozni kegyeskedjék. Végül a kegyúri jogok gyakorlása ügyében azt határozta a gyűlés, hogy fölkéri az ország kormányát: kegyeskedjék országszerte olly intézkedéseket tenni, hogy az augusztus 20-án Pesten tartandó magyar kath. egyház nagygyűléséig megürült lelkészt hivatalokat csak helyettes lelkészekkel töltsék be. De nemcsak ezek a nyilvánosságra hozott határozatok voltak azok, melyek a ceglédi konventikulumnak rossz hírét keltették, hanem azok, amelyek titokban maradtak, vagy helyesebben azok, amelyeket a konventikulumnak tulajdonítanak. Ezek közt a legkisebb volt a coelibatus eltörlése. Szó sincs róla, a gyűlés már akkor elvetette a sulykot, amikor a káptalani helynöknek fölmondta az engedelmességet és új kormányt akart alapítani. Igaz, hogy erre a lépésre a szentszék színtelen, tétovázó eljárása, úgyszólván, rákényszerítette, de a katolikus egyház szigorú szabályai a fegyelem megtagadását a leghatározottabban elítélik, mert az egyház hierarkiájának szervezete épen az engedelmesség alapkövére épült. Nem merem teljes határozottsággal állítani, de nagyon valószínűnek tartom, hogy a gyűlés a debita obedientia súlyos megsértésével, az egyház fejétől való elszakadással akarta kiépíteni az anglikán egyház mintájára az önálló magyar nemzeti egyházat. A ceglédi gyűlés hivatva volt az augusztus hó 20-ik napjára hirdetett katolikus konventet előkészíteni. A szent király napjára hirdetett nagygyűlésen Horváth Mihály Csanádi püspök, mint vallás- és közoktatásügyi miniszter elnökölt volna és úgy az egyházi, mint világi elem teljes képviselete mellett akarta reformálni a magyar katolikus egyházat. Teljes bizonyossággal nem állapítható meg, de úgy mondják, hogy e nagygyűlés tárgyalási pontjai között volt a
