Tragor Ignác: Vác története 1848 - 49-ben - Váci könyvek 3. (Vác, 1908)
Negyedik rész: A váci egyházmegye papsága
A CEGLÉDI KONVENTIKULUM. 195 pápa joghatóságának korlátok közé szorítása, a vallás- és közoktatásügyi miniszter hatalmi körének kibővitése, a káptalanok föloszlatása, a püspökök szabad választása és a pápa megerősítésének mellőzése, a coelibatus eltörlése és más efféle. E gyűlés létrejöttét végképpen megakadályozta szabadságharcunk gyászos vége. A dicsőség mámoros napjaiban fogant sok ábrándos reményt, sok nagy tervezgetést mind oda temetett ez — a haza romjai alá. A ceglédi testvéri gyülekezet határozatai is csak —- határozatok maradtak mindörökké. Résztvevőinek azonban kijutott az üldözésből és szenvedésből. Mericzay Antal káptalani helynök 1850. február havában a szentszék elé idézte a június 21-én Cegléden tartott botrányos papi gyülekezeten résztvevőket és Pupák Endre, a papnevelő-intézet aligazgatója, mint szentszéki ügyész külön-külön keresetlevéllel tiszti ügyészi pert indított Rudlovszky István, Bobory Károly dr. és még öt plébános ellen. A többi résztvevőt a szentszék csak vallomástételre hívta föl. A gyűlés szervezőjét és szerzőjét Bobory Károly dr. ceglédi plébánost a hadi törvényszék halálra ítélte, de kegyelemből 15 évi várfogságot kapott.1) *) Életrajzát 1. függelék 48. szám alatt. Csáky Károly gróf, a váci egyházmegye püspöke liberálisan rendelkezésemre bocsátotta a püspöki levéltárat. A ceglédi konventikulum itt őrzött periratai között azonban sajnálatomra alig találtam többet, mint amennyit eléggé ismert forrásaim közölnek. Ezek a Közlöny, hivatalos lap 1849. június 24-iki 140. száma, a Szegedi Hírlap július 4-iki 19. száma és a Religio december 29-iki 40. száma, valamint a szájhagyomány. 13*
