Tragor Ignác (szerk.): Váci hősök, halottak, hadifoglyok és harctéri sebesültek 1914 - 1918-ban (Vác, 1933)
A hősök
83 szerelt. Tulajdonosa a Károly-csapatkeresztnek is. Schmiedl Andor kereskedő, a cs. és kir. 32. gyalogezredben népfelkelője 1916 nyarán az orosz harctéren hősi halált halt. 18 éves izraelita vallású volt. Schönberger Dezső cs. és kir. 32. gya* logezredbeli népfelkelő tizedes az olasz harc* téren szolgált. Az ellenség előtt tanúsított bátorságáért bronz vitézségi érmet és a Károly* csapatkeresztet kapta. Schönberger János péksegéd született Vácon 1890*ben. Mint a cs. és kir. 38. gyalogezred tartalékos tizedese vonult be a mozgósításkor és Sabácnál megsebesült. Fel* gyógyulása után az északi harctérre vitték és ott a Novitoknál 1916. év nyarán hősi halált halt. Schönberger Lipót csendőrt a III. számú csendőrkerületi parancsnokság az osztuzsnicai, szurcsini és besaniai ütközetek alkalmával ta* nusított férfias, bátor és vitéz magatartásáért dicsérő oklevéllel tüntette ki. Schultz József gyárimunkás született Vácon 1892*ben. Mint a cs. és kir. 32. gya* logezred tartalékosa vonult az északi harctérre. 1915. február 18*án Pietrokovban (Orosz* ország) hősi halált halt. Schwarz Károly kőműves, Schwarz Já* nos földműves és Erhenberger Klára fia, született Vácon. 1914*ben vonult be a cs. és kir. vasutas ezredbe. Przemyslnél 1915. március 22*én hadifogságba jutott. A sko* belevi fogolytáborban volt 1918 végéig. Sefcsek János asztalos, 1. honvéd*gya* logezredbeli őrmester a doberdói fensíkon ta* nusított vitézségéért az első osztályú ezüst vi* tézségi érmet kapta. Serédy Géza honvédhuszár*százados, Serédy Géza csendőrezredes és Tragor Her* min róm. kát. szülők , fia^ született Vácon 18Г8. október 20*án. Iskoláit Budapesten és Nagybecskereken végezte. Az érettségi vizs* gálát letétele után a Ludovika Akadémia nö* vendéke volt. Mint alantos tiszt több honvéd* huszárezredben teljesített szolgálatot, majd a pécsi katonai reáliskolában tanította a francia nyelvet. A mozgósításkor azonnal bevonult az 5. honvédhuszár*ezredbe, melynek kötc* lékébe tartozott. 1914. augusztus 14*én részt* vett a Jóny László ezredes parancsnoksága alatt működő 24. lovasdandár által végrehaj* tott sztojanovi rohamban, mely megszerezte ugyan a honvédhuszárok rettegett vörös ördög nevét, de oktalan véráldozalot kívánt. Berend Miklós törzsorvos harctéri naplójában (Pesti Hírlap 1916. február 13.) részletesen leírja ezt a rohamot, melyet példátlannak mond a világtörténelemben: Hatan fogják körül Serédy kapitányt, aki egyet levág, egyet lelő. De mert az egyik karja át van lőve, a másik keze el van vágva, a teste tele van pikaszúrások* kai, teljesen védtelen. Mielőtt leesnék lováról, körülveszik a huszárok és az ellenség nem fér többé hozzá. Hónapokon át feküdt súlyos sebeiben és hosszú ideig volt harcképtelen, miért is itthon teljesített szolgálatot és csak 1915 november havában vonult be újból az ezredéhez. 1916 évi július hó 6*án a Brusz* szilov támadáskor az egész 11. honvédlovas* dandár fogságba esett. Serédy az ázsiai Orosz* ország több fogolytáborában szenvedett. Ki* sérletet tett a menekülésre, de mert szökése nem sikerült, csak súlyosbította szomorú hely* zetét. öíödfél évi hadifogság után 1921 elején tért haza övéihez. Még az évben őrnaggyá, 1922*ben alezredessé, 1923*ban ezredessé lépett elő. A hadidíszítményes katonai érdem* érem, a harmadosztályú katonai érdem kereszt, a sebesülési érem és a Károly*csapatkereszt tulajdonosa. Nyugállományba helyezéséig a Ludovika Akadémia francia nyelvtanára volt. Sima János kádár született Vácon 1896* ban. Utász népfelkelő volt. Az olasz harctéren mellövés következtében 1916. évi október hó T
