Tragor Ignác: Vác műemlékei és művészei. Több képpel és melléklettel (Vác, 1930)

V. A barokkművészet

25

Vác látóképc a XV. század végén.

A sírkőlap, fájdalom, nincs meg sem a székesegyház sírboltjában, sem a Ferenc-rendieknél, kiknek Historia Domusa erről nem tesz említést. A gyakran idézett sírvers egyébként így hangzik:

Nicolaus Báthor iacet hoc sub Marmore

[Praesul,

Gloria qui Sanctae Religionis erat.

Quidquid habent legum speciosa Volumina

[norat,

Noverat et, quidquid Pagina Sacra docet. Historias omnes celebravit Carmine Vates, Lingua Latina sibi, Graecaque nota fuit.

Te, Regina Poli, coluit, Tibi nobile struxit Hoc opus, Obsequio Proemia redde pio! Scilicet hanc Animam, posito iam Corpore,

[Virgo,

Angelico socies, perpetuesque Choro!

Víz Zoltán így fordította magyarra: Báthori Miklós sírverse.

E márvány födi Báthori Miklós püspököt

[itt el,

Aki a szent hitnek nagyban emelte díszét. Mind ismerte, mit a törvény szép lapjain

[írtak

És mit a Szentírás, mint igazat hagya ránk. Mint költő, versekbe szedé mindazt, ami

[történt,

A latin és a görög nyelv neki ismeretes: Égi királynő, téged tisztele ezzel a művel, Add a jutalmat meg kegyeletének ezért!

E lelket ugyanis, miután testét levetette,

Ó Szűz, mennybe örök angyali karba

[vezesd!-....•л-....-