Tragor Ignác: Vác műemlékei és művészei. Több képpel és melléklettel (Vác, 1930)
V. A barokkművészet
NEGYEDIK FEJEZET. A TÖRÖK HÓDOLTSÁG EMLÉKEI. A Kúria vendéglő kapualjának belső boltívébe egy címerpajzs alakú homokkő van befalazva. Felirata: Curia Capituli Vaciensis 1520. Ez a faragott kő határköve és sírfelirata városunk elsüllyedt művészetének, mert közel kétszáz évig szünetelt itt a keresztény kultúra. Volt itt művészi élet a másfélszázados török uralom alatt is, de az ő sajátos kultúrájának megfelelő. Keresztény és török történetírók Vácot egyértelműen virágzó városnak mondják. Jelentékeny városnak kellett lenni, mert volt idő, amikor zászlóaljparancsnokság (szandzsákbég) és bírói kerület (náhie) székhelye volt. Kereskedelmi jelentőségét igazolja, hogy főharmincad hivatala is volt. Mikor végleg a törökök kezére került, azonnal kijavították a várát, kapuira török címert metszettek, a templomtornyokról leveritek a keresztet és a hódító félhold jelvényét tűzték helyükbe, mert a templomokat a maguk istentiszteletének céljaira foglalták le. így lett Báthori büszke székesegyházából Szülejmán khán dsámija. Az Agoston-rendiek kolostorát fürdőnek alakították át. Az egykorú képek sok mecsettel ábrázolják a várost. Evlia Cselebi nyolc imaházat említ, egy másik török utazó pedig azt jegyezte fel, hogy Vácon 150 lakóházra jutott egy imaház. Ennek az volt az oka, hogy nem csupán keresztény templomokat alakítottak át, hanem új imahá* zakat is építettek. Török források szerint a várban 50 zsindelyes ház volt, melyek közül kiemelik a katonai parancsnok épületét, a hadi szertárt és a gabonamagtárakat. Az öt város* negyedre osztott külső várban ezer zsindelyes tetejű ház állott. Hét dsámi, több fürdő, fogadó és 150 bolt volt benne. Török imaház állott a mai városháza, meg a takarékpénztár helyén is. Ez utóbbi igen nagy volt. A templomokon és iskolákon kívül a fürdők a török kultúra fokmérői. Ezek művészi szépségére kiváló gondot fordítottak. Erről tanús* kodnak azok a zománcos falburkoló fajánsz, cserépedény és kályhacsempe töredékek, me* lyek 1912*ben a vár helyén végzett ásatás alkalmával kerültek felszínre. A különböző, élénk színekkel festett állat és növényalakokat ábrázoló három és hatszögű fajánsz darabok kétségkívül török fürdő falait borították és tö* redékes alakjukban is élénk képet nyújtanak a török díszítőművészet hazai Ízléséről és , fejlettségéről. Házaik többnyire vályogból és fából épültek, a jobb módúak házában fürdőszoba / is volt padlófűtéssel. Néhai dr. Freysinger ’)rou Lajos a Gizella*köz alatt török kockakövekkel kirakott utcára és fürdőszobára bukkant, ami* kor harminc év előtt a házát újból alapoztatta. A török kultúra emlékei csak úgy el* pusztúltak, miként megsemmisült a keresztény kultúra a török uralom alatt. Csak az egykorú rézmetszeteken látjuk a minaretek karcsú tor*
